• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kórházi esték a prosztatadaganatról

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

A betegség okát nem ismerik, de a korán felfedezett daganatot meg tudják gyógyítani.

Hazánkban a prosztatadaganat a férfiak körében a 4. leggyakoribb megbetegedés, a daganatos kórképek körében a 3. leggyakoribb halálok.

Évente annak ellenére csaknem 4 ezer új esetet diagnosztizálnak és sajnos 1400-1600 e kórképben szenvedő veszti életét, hogy az időben felfedezett prosztatadaganat gyógyítható. Ehhez persze elengedhetetlen a szűrésen való részvétel, az orvossal való hatékony együttműködés. Miként Dr. Szabó Zoltán, az orvostudományok kandidátusa, a Kecskeméti Kórház osztályvezető urológus főorvosa mondta, szerencsére mind több férfi ismeri fel, az élete függhet attól, hogy időben fordul orvoshoz, vagy már a mentő viszi…

Tudni kell, hogy a prosztatadaganat oka ma még nem ismert, kialakulásának hátterében éppúgy előfordulhat genetikai-, mint környezeti tényező, vagy hormonális hatás. Mindezek ellenére leginkább az idősebbek betegsége. Előfordulásának gyakorisága mindenesetre a korral növekszik. Azt, hogy nem figyelnek rá időben, a tudatlanságon és a félelmen túl azzal magyarázható, olyan kórképről van szó, amely kezdetben nem produkál fájdalmakat, vagyis tünetmentes, később viszont tényleg bizonyos jelek utalnak a bajra. Hogy mik ezek? Például a gyakori vizelési inger, az éjszakai pisilés, vagy elakad a vizelet, vizelet-visszatartási probléma, gyenge, illetve vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár, fájdalmas-, égető érzés pisilés közben. Ugyanígy komoly figyelmeztetés a véres vizelet is. Még súlyosabb esetben a keresztcsonti, a csípőben, a comb felső részében, a deréktáji tompa fájdalom, merevség jelentkezése. Ilyenkor feltétlenül urológushoz kell menni!

És most lássuk, milyen a prosztatarák diagnosztizálása és eszköze, illetve lépése. Rektális – végbélen keresztül – digitális-, ultrahangos vizsgálat, továbbá vérvizsgálat, azaz a PSA-szint mérése.

Mit jelent a PSA? Az egy prosztata specifikus antigén, aminek emelkedése jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra, illetve rákra utalhat. A PSA mérése középkorú férfiakban a prosztatabetegségek szűrésére is alkalmas A szérumszint egyébként a kór súlyosságával arányos, így kezelés/műtét után a páciens állapotának rendszeres ellenőrzésére szintén használható.

A rák megállapításához urografia, endoszkópos-, röntgenvizsgálat, csontszcintigráfia, CT és MRI is szükséges. A terápia is szerteágazó. Szóba jöhet sebészi beavatkozás, sugárterápia, illetve gyógyszeres - hormon, kemoterápia kezelés.
– Minél korábban felismerjük a prosztatadaganatot, annál jobb eséllyel gyógyítható a betegség. Minden férfinek 45 esztendő kortól évente kontrollvizsgálatra kell mennie. Akiknek pedig a családjában már előfordult prosztatadaganat, annak érdemes még fiatalabban orvoshoz fordulnia – mondta az urológus, aki egyúttal arra figyelmeztetett, életmenők ezek a szűrések, hiszen általuk, pontosabban az időben történő felismerésnek köszönhetően a kórkép miatti halálozás akár 20 százalékkal is csökkenthető.

Amikor elhangzik a diagnózis, hogy valakinek rosszindulatú daganata van, bizony úgy a családban, mint a betegnél megannyi kérdés merül fel. Gyógyítható a kór? Milyen kezeléssel, fájdalmakkal jár? Meddig tart vele az élet? Mire készüljenek fel? stb. A választ az orvossal való találkozáson nehezen lehet megkapni, nincs sok idő, mint sorstársak sora szorong a kérdéseivel.

Kecskeméten az országban egyedülálló kezdeményezésként a Sanofi gyógyszergyár támogató közreműködésével egy éve életre hívták és azóta is sikerrel működtetik orvosaik, onko-pszichiáterük, pszichológusuk, szociális munkásuk, dietetikusuk, sőt lelki pásztoruk segítségével az Onko Klub Információs Központot.

Míg korábban a betegséget, de a kimenetelét mindenképpen elhallgatták az érintett előtt, legtöbbször a kilátásokat a család sem tudhatta meg, Kecskeméten alapvetően szemléletet váltottak. Megmondják, hogy mekkora a baj, sőt, a terápia következményeit is megbeszélik a beteggel, így maga dönthet sorsa felett. Ismeretek bővítéséhez minden hónap utolsó hetének csütörtökén Kórházi Esték néven tartanak felvilágosító beszélgetést.

– A betegek egyre nagyobb mértékben igénylik a betegségükről, a kezelésükről való teljes körű tájékoztatást, ami ahhoz szükséges, hogy felelős döntéseket hozzanak és saját erőiket is mozgósítva felkészülhessenek a várható nehézségekre, képesek legyenek olyan életmódot változtatni, amely a betegségük lefolyását pozitívan befolyásolhatja – mondta dr. Pajkos Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Kórház Onkokardiológiai Központ osztályvezető főorvosa.