Magyarország májcirrózisban a világelsők között

A májrák az egyik legagresszívabb daganatos betegség: diagnózisa után sokszor csak hónapjai vannak hátra a betegeknek. A magyarázat: túl későn látja orvos a májukat, amikor a sebész már nem tudja a tumort eltávolítani. A betegeknek ekkor az életesélyeit az növelheti, ha célzott onkológiai kezelést kapnak. Sokkal kevesebb betegnek szabadna Magyarországon májrákban meghalnia.

Becslések szerint 800 ezer – 1 millió embernél állhat fenn az egyik leggyakoribb májbetegség, a májzsugor (májcirrózis), amely minden egyes évben 6000-8000 ember halálát okozza. Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a májcirrózis miatti halálozásban ezzel a világelsők között van. A májzsugorodás gyógyíthatatlan, legfeljebb lefolyása lassítható, a cirrózist kiválthatja a hepatitis B vagy hepatitis C vírusfertőzés, a rendszeres alkoholfogyasztás, a penészgombák által termelt aflatoxin a növényi élelmiszerekben. A kitettséget növeli a cukorbetegség és az elhízás (zsírmáj), fokozzák a kockázatot egyes örökletes betegségek, vegyszerek és egyes gyógyszerek hosszú távú hatásai, például a testépítők által használt anabolikus szteroidok. Egyszerre több kockázati tényező jelenléte – különösen közömbösséggel párosulva – többszörösére növeli a veszélyt.

A krónikus Hepatitis B és C fertőzés az egyik leggyakoribb és legfontosabb rizikófaktora a májrák kialakulásának. A statisztikák azt mutatják, hogy a betegség megfelelő kezelése és követése nélkül négy hepatitis B hordozó közül egy májrákban vagy májcirrózisban fog meghalni. A világban a májrák fő kiváltó oka a Hepatitis B és C okozta májkárosodás: a világszerte előforduló májrákos esetek 78 százaléka hozható a vírusfertőzéssel összefüggésbe. A WHO adatai szerint a Föld lakosságának harmada – kb. 2 milliárd ember – fertőződött meg Hepatitis vírussal (összehasonlításul: a HIV fertőzöttek száma kb. 40 millió), jelenleg pedig több mint félmilliárd ember él krónikus Hepatitis B vagy Hepatitis C fertőzéssel.

A májcirrózis nyomán a májban göbök jelennek meg, s a betegség a máj szerkezetének visszafordíthatatlan átépülését okozza. A májzsugorodás megnevezés megtévesztő lehet, ugyanis nem az egész máj zsugorodik (a kiterjedése sokszor inkább növekszik), hanem a májnak a működő, tehát a szervezetet méregteleníteni képes része lesz egyre kisebb. A májcirrózis egy kritikus mértéket elérve önmaga is sok – akár végzetes – szövődmény kialakulásához vezethet, a májelégtelenség vagy vérzések kialakulása mellett az egyik ilyen szövődmény lehet a rosszindulatú májrák. A májrák az esetek 80-90 százalékában évek óta fennálló májcirrózis talaján alakul ki.

A májbetegek gondozása részben az alapellátás, tehát a háziorvos feladata, ezen felül az országban a hepatológiai centrumokban gondoskodnak a betegek szakorvosi ellátásáról. A háziorvosoknak a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorításában és a Hepatitis-elleni védőoltások alkalmazásában is van szerepük (elsődleges prevenció). Ha viszont már kialakult egy májbetegség, azért kell tenni, hogy ne váljon súlyosabbá, s minden szükséges beavatkozás időben megtörténhessen (másodlagos prevenció). A májcirrózissal diagnosztizált betegeket félévente ellenőriznie kell a háziorvosnak, ennek része a hasi ultrahangvizsgálat is. Laborvizsgálatoknál gyanúra adhat okot a májfunkciós értékek eltérése is.

A hasi ultrahang egyik legnagyobb előnye, hogy nincs hátránya: nem jár sugárzással, bármennyiszer ismételhető, előkészületet nem igénylő, rövid ideig tartó, fájdalmatlan, költségkímélő, azonnali eredményt adó diagnosztikai módszer. Egy komplex hasi ultrahangvizsgálat során a máj mellett az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vesék és mellékvesék, a lép, a húgyhólyag is áttekinthető, nőknél a petefészkekről, férfiaknál a prosztatáról is kép nyerhető. Az ultrahang nem a legjobb felbontású képalkotó módszer, ám alkalmazhatóságának széles skálája miatt általa a jó- és rosszindulatú elváltozások egy jelentős része már akkor felfedezhető, amikor az még nem okoz semmilyen panaszt.

Azoknál a májbetegeknél, akik folyamatos háziorvosi gondozás alatt állnak, számottevően nagyobb esély van arra, hogy egy kezdődő májrákot korábbi stádiumban ismerjenek fel, s lehetőség legyen a betegséget meggyógyító (szakszóval kuratív) terápiára. Előrehaladott májdaganatok esetén az orvosi eszköztár az állapotjavító (szakszóval palliatív) kezelésre tud szorítkozni. Ebben az esetben az onkológiai kezelés azt célozza, hogy az állapot minél tovább stabil maradjon, s a beteg tovább élhessen.

A felfedezett májrák kezelésében az onkológus, a sebész, a radiológus összehangolt munkájára van szükség. A májrákra is igaz: az időben felfedezett daganat megműthető, ezt addig kell és lehet megtenni, amíg a tumor nem terjedt szét a szervezetben. Az operációval eltávolítható és el nem távolítható daganatos folyamatra ugyanakkor egyaránt igaz: az idejében megkezdett onkológiai terápia számottevően jobb életkilátásokat jelent, mintha a halogatás vagy éppen a betegségtől való félelem miatt túl későn fordul orvoshoz a beteg.