Milyen sors vár valakire, ha májrákos?

A kocsmák törzsközönségénél sokkal több embert fenyeget a májbetegség, csak hajlamosak vagyunk ezt elbagatellizálni, s azt gondolni, csak a másik ember iszik sokat – fogalmazott dr. Vajer Péter, az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának (OCSMK) elnökhelyettese a májrák hazai előfordulásáról tartott budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: egy laborvizsgálat, majd egy egyszerű ultrahangvizsgálat nyomán sokkal hamarabb rá lehetne bukkanni azokra a betegségekre, amelyek akár sokáig lappanghatnak tünet nélkül a szervezetben, s már túl későn okoznak panaszokat, azaz adnak jelt magukról. De nem elég, hogy ezt az orvosok tudják: a pácienseken is múlik, hogy mennyire partnerek saját életük megmentésében, s a háziorvosuknál járva akár önmaguk kezdeményeznek-e kivizsgálást.

– Nem mindegy mekkora betegutat kell megtennie az embereknek, amíg eljutnak a megfelelő kivizsgálásokra, majd szükség esetén megkapják a kezeléseket, amelyek megmenthetik, illetve meghosszabbíthatják az életüket – erősítette meg az elhangzottakat prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke. Elmondta: sokkal több májrákos beteget meg lehetne gyógyítani, ha időben kezdenék el a terápiát.

Miért olyan sok a halálos betegség?
– A májrákból a végleges gyógyulás nem lehetetlen: ehhez elsősorban az kell, hogy akkor vegyünk észre egy tumort, amikor az sebészi úton teljesen eltávolítható, s még nem adott áttéteket. Ha erre már nincs lehetőség, különféle intervenciós radiológiai technikákkal még mindig lehetséges a májdaganat mechanikai pusztítása. Emellett a gyógyszeres terápia is sokat fejlődött: ma a májrákos betegek már tablettában is hozzájuthatnak a célzott onkológiai kezeléshez, amely révén életkilátásaik javulhatnak – tette hozzá Bodoky György.

 A professzor a májrák tragédiájának nevezte, hogy miközben ennél a betegségnél pontosan tudható, hogy a Hepatitis vírusfertőzés vagy az alkohol okozta májcirrózisban szenvedőknél a legnagyobb a valószínűség a májdaganatos betegség megjelenésére, ennek ellenére az esetek jelentős részében túl későn diagnosztizálják a bajt. Ha a rizikócsoportba tartozók eljutnának rendszeres ultrahangvizsgálatra, sokkal kevesebben halnának meg közülük májrákban.

Nem elég a kórházban gyógyítani
– Nem elég kezelni a betegséget, magával a beteggel is foglalkozni kell. A tudatos beteg jobban gyógyulhat, mert ismeri a lehetőségeket, ismeri a jogait, s tudja hová fordulhat akkor, amikor az egészségügy útvesztőjében elakad. Bár a rákkal mindenkinek a saját harcát kell megvívnia, az országszerte működő betegklubok, sorstársközösségek tagjai jobb esélyekkel indulnak, mert ők mind betegtársaikra, mind az egyesületeket segítő patronáló orvosokra és nővérekre támaszkodhatnak – mondta Bajorné Lobenwein Beáta, a Magyar Rákellenes Liga Rákellenes Általános Szolgálatának vezetője.

Megjegyezte: a betegklubokba járó páciensek sokkal kisebb arányban lépnek ki a daganatellenes kezelésekből. – A sorstársak segítségével könnyebb elviselni a betegség tudatát, átvészelni a mellékhatások okozta nehézségeket, hinni abban, hogy lehetséges a javulás, s az erőfeszítések nem hiábavalók. A klubokban óriási erőt ad azoknak a jelenléte, akik már hosszú évek óta maguk mögött tudhatnak egy daganatos betegséget – tette hozzá Bajorné Lobenwein Beáta.

Nem tudják a rákbetegek mi vár rájuk
– Sajnos a betegek nagyobb részébe tartozók nem jutnak el betegklubokba, nincsenek egyetlen civil szervezetnek sem a látóterében, így sokkalta kiszolgáltatottabbnak érzik magukat az egészségügyi ellátórendszerben – mondta B. Papp László, a Rákgyógyítás Magazin és www.rakgyogyitas.hu portál szerkesztője. Amint forgalmazott, a betegektől és hozzátartozóktól érkező kérdések egyik legnagyobb tanúsága: az érintettek és a családtagok gyakran nem értik leleteiket, nem értik mi és miért történik velük, s kétségbeesetten próbálnak információkhoz jutni – gyakran beleszaladva így olyan tévhitekbe, amelyek tovább ronthatják a testi-lelki állapotukat. A visszajelzések alapján a rákbetegek sokszor bizonytalanságban, megválaszolatlan kérdések tömkelegével mennek haza a kórházból vagy a rendelőből, mert nem volt idejük kérdezni, illetve nem volt lehetőségük visszakérdezni.

A májbetegségekről