Mit kell tudni a székrekedésről

Székrekedésről beszélünk, ha egy felnőttnek hetente kevesebb, mint 3-szor van széklete, a széklet állaga kemény, a székelés nehéz és utána elégtelen a kiürülés érzése. Normál viszonyok között a széklet tömege 50-250 g, víztartalma 70-85%. A székrekedés a népesség kb. 20%-át érinti és az esetek 70%-ában nőknél jelentkezik. Gyakorisága az életkor előrehaladásával nő. A hajlam az esetek egy részében öröklött, de azért mindig keresnünk kell az okot.

A szorulás igen gyakran életmódbeli problémákra vezethető vissza. Leggyakrabban a kevés folyadékfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a stressz, a rendszertelen és rostszegény táplálkozás, a székeléssel kapcsolatos rossz szokások (a székelési inger rendszeres elfojtása) állnak a háttérben. Máskor különböző betegségek okozzák a székrekedést. Ezek lehetnek bélbetegségek, mint pl. a különböző bélszűkületek, béldaganatok és a végbél berepedése. Okozhatja a végbél nehezített kiürülését a medencefenék süllyedése. Veleszületett bélbetegség az ún. Hirschprung-kór, mely a bélfali idegelemek hiánya miatt állandó székrekedéssel jár. Az irritábilis bélbetegség szorulásos formája is makacs tüneteket okozhat. Régi megfigyelés, hogy a nyombélfekélyt is szorulás kíséri. Számos egyéb betegség is okozhat székrekedést. Ezek közül említésre méltó a cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a mellékpajzsmirigy túlműködése, a Parkinson-kór, az agyi vérkeringési zavarok és a sclerosis multiplex. A hangulatzavarok közül a depresszió is okoz szorulást. A terhesség során is gyakran megfigyelhetjük. Számos gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet székelési zavar. Szorulást okozhatnak pl. a vízhajtók, bizonyos vérnyomáscsökkentők, az ópium tartalmú szerek és egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők.

Igen fontos kérdés, hogy a székrekedés mikor alakult ki és milyen tünetek kísérik. Ha a normális székelési szokások megváltoznak, esetleg hasi görcsök vagy véres széklet jelentkeznek, mindig forduljunk orvoshoz. Ugyanilyen „riasztó" tünet a fogyás, a láz, a hányás és az is, ha az eddig meglevő szorulásunkat hasmenés váltja fel.

Ha tartós, egyéb kísérő tünetek nélküli szorulásunk van, első lépésben próbáljuk meg a bővebb folyadékbevitelt, emeljük az étrendünk rosttartalmát (nyers zöldségek, gyümölcsök, étkezési korpa stb.). A testmozgás növelése és a stressz csökkentése is segít. Újabban speciális összetételű probiotikumokkal számolnak be sikerekről. A különböző hashajtók, gyógyvizek (Hunyadi, Igmándi, Mira stb.) segítenek, de az állandó használatuk nem tesz jót a bélnek.