A foglalkoztatási jogbiztonság erősítését célozza a jogszabálymódosítás, amellyel a szerződések hatósági kontrollja is szigorodik.
Mostantól választhat az egészségügyi szaktevékenységet ellátó munkavállaló, hogy alkalmazotti vagy szabadfoglalkozású polgári jogviszonyban kíván dolgozni a főállása mellett - ismerteti a legfissebb, idén januártól érvényes változás lényegét dr. Kőszegfalvi Edit. A független, munkajogi szakértő szerint, az ez évtől kiadott szakminisztériumi irányelv fokozza az érintett munkaadók és munkavállalók jogbiztonságát. Aki mégsem rendezi a „számlát", pontosabban vállalkozói jogállását egy egészségügyi intézménnyel kötött szerződéses viszonyban, az ellenőrzésre, s adott esetben súlyos bírságokra számíthat. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium által együttesen kiadott irányelv ugyanis nem csak a választás lehetőségét tisztázza, hanem a „színlelt" szerződések kiszűrésére, fokozottabb ellenőrzést helyez kilátásba.
- Eltérő adózási, foglalkoztatási és munkaidőbeli szabályok vonatkoznak az immár választható alkalmazotti, valamit szabadfoglalkozású jogviszonyra, illetve a vállalkozói szerződésre, aminek jogszerűségét kívánja fokozottabban szemmel tartani a jogalkotó – magyarázza Kőszegfalvi Edit az irányelv lényegét. Utóbbi esetében felmerülhet annak a lehetősége, hogy az egészségügyi alkalmazott ugyanott, ugyanazért a munkáért, de nem főmunkaidőben végzett tevékenységért, mint egyéni vagy társasági vállalkozó számláz, gyakorlatilag munkabért. Ez sem tilos, mondja a szakértő, ha megfelelő helyen, és formában, s nem kizárólag a munkadíjazásra irányul a megállapodás, és a számla kibocsátása. Ha igen, akkor a hatóságok, akár 15 millió forintos bírságot is kiszabhatnak az érintettek „kontójára", ami egy kisebb egészségügyi egység esetében, akár „halálos" pénzügyi döfés, csőd előidézője lehet.