Sótól (is) hízik a gyerek

A gyermekek sófogyasztásának csökkentése a megivott cukrozott üdítőitalok mennyiségét is csökkenti. Ezáltal csökken az elhízás, a magas vérnyomás és felnőttkorban kialakuló szívinfarktus és stroke kockázata – derül ki az Amerikai Szívtársaság által kiadott Hypertension folyóirat legfrissebb számából.

A dr. Feng He vezette angliai munkacsoport az 1997-ben az Egyesült Királyságban elvégzett Nemzeti Étrendi és Táplálkozási Felmérés adatait elemezte. A felmérésben résztvevő 4 és 18 év közötti gyermekek teljes étel- és italfogyasztását részletesen feljegyezték. A több mint 1600 lány és fiú adatai alapján a kevésbé sós étrendet evő gyermekek kevesebb folyadékot ittak. Számokra lefordítva a só bevitel 1 grammnyi csökkentése a napi folyadékfogyasztást 1 deciliterrel csökkentette. A kutatók azt is igazolták, hogy a kevésbé sós étrend kevesebb cukrozott üdítőital fogyasztását eredményezi. 1 gramm csökkenés a sóbevitelben a cukrozott üdítőitalok 27 grammos csökkenését eredményezi.

A munkacsoport számításai szerint a sóbevitel felére csökkentésével a heti kalória bevitel is csökkenhetne 250 kilokalóriával, a cukrozott üdítők csökkenése révén. A sóbevitel csökkentése nem csak alacsonyabb vérnyomást eredményezne, hanem az elhízás csökkenését is segítené.

A magas vérnyomás és elhízás egyaránt emeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A szaklap szerkesztőségi kommentárja szerint felnőtteken végzett felmérés alapján a napi só bevitel 1,3 grammos csökkentése 5 Hgmm-rel csökkentené a vérnyomás emelkedés mértékét az életkor előrehaladtával, ami Amerikában százötvenezer megmentett életet eredményezne.

Dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy az Európai Szívhálózattal együttműködésben 3 éve a gyermekek elhízása ellen indított program felmérése alapján a gyermekeket célzó élelmiszer reklámok túlnyomó része magas só, cukor és zsírtartalmú termék fogyasztására buzdít. A gyermekek elhízása hazánkban is növekvő mértékű.

A sóbevitel 80 százaléka az iparilag feldolgozott élelmiszer termékekkel kerül be a szervezetbe. Ezért az asztali sótartó száműzése önmagában nem oldaná meg a helyzetet, inkább az élelmiszer választás tudatosságán kellene javítani az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátóhelyeken. Sajnos ma a só (vagy a nátrium) mennyiségének feltüntetése nem kötelező a címkéken a gyártók számára. Ezért általában csak azokon a termékeken találkozhatunk a só számszerű mennyiségével, melyekben alacsony a só aránya. Nyugodtak lehetünk a sótartalom miatt, ha az kevesebb,. mint 0,5 gramm 100 gramm termékben, ami megfelel 0,2 gramm nátriumnak.

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az élelmiszerek címkézésének reformjára, amit a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is alapvetően támogat. Ez már a só pontos mennyiségének feltüntetését is előírná. A jövő nemzedékének egészsége most a mai döntéshozók kezében van. A fogyasztókon és a szülőkön is múlik, hogy az illetékeseket rábírják a helyes döntés meghozatalára, ami csakis a teljesebb élelmiszer címkézés bevezetését jelentheti.