A radiológiai vizsgálatoknak kockázatai is vannak: például a sugárterhelés.
Az elmúlt tíz évben a technikai fejlődés a computer tomográfiában (CT) jelentős mértékű volt. A CT vizsgálat röntgensugárral működik, és nagyon gyorsan pontos harántmetszeti valamint 3 dimenziós képeket szolgáltat a testünk belsejéből. Például kevesebb, mint 20 másodperc alatt kiváló képeket nyerhetünk a teljes testről. A polytraumatizált betegeknél egy gyors áttekintést ad a lehetséges életveszélyes patológiáról, és ezzel javítja a túlélési esélyt. A CT növelte a legtöbb daganat felismerhetőségét és ennek köszönhetően szignifikánsan kitolta a betegek túlélési idejét.
Továbbá a legtöbb hasi megbetegedés ma már könnyen diagnosztizálható és felfedezhető a CT vizsgálattal, számos esetben megkímélve a beteget a felesleges sebészi feltárástól. Végül a CT standard képalkotó módszerré vált a tüdőembólia diagnosztikájában, és néhány szívbetegségben fokozatosan helyettesíti a szívkatéterezést.
Ezek az előnyök a CT vizsgálatok számának nagyfokú növekedéséhez vezettek. Ennek következtében a lakosság karcinogén hatásra képes összeadódó sugárterhelése növekedett, és ez folytatódni fog a jövőben. Ionizációs sugárzással jár minden képalkotó eljárás, ami röntgensugarat használ, mint a CT vagy a röntgen vizsgálatok. Habár a CT által indukált daganatos rizikót nagyon nehéz megbecsülni, a legtöbb ilyen becslés mindeddig a Japán atombomba támadás túlélőinek tudományos vizsgálatain alapult.
A CT vizsgálat által kibocsájtott dózis attól függ, melyik területre fókuszálunk. A mellkas CT átlagosan 7 mSv (a milliSievert, a dózis equivalencia származtatott egysége, ami megpróbálja visszatükrözni a sugárzás biológiai hatását), a koponya CT 2 mSv és a hasi, medencei CT 10 mSv sugárterhelést jelent.
Egy átlagos egyén sugárterhelése (expozíciója) kb. 3,6 mSv/év, melynek 80 %-a természetes sugárforrásokból, vízből, élelmiszerből, néhány sugárzó anyagból és az atmoszférából (kozmikus sugárzás) származik. A maradék 20 % a mesterséges sugárexpozíciókból ered, mint a gyári sugárforrásokból (füst detektorok), kis részben a nukleáris fegyverek teszteléséből és az orvosi alkalmazásokból – ez utóbbiak 60%-a a CT vizsgálatok által indukált.
Minden páciensnek különböző az érzékenysége a sugárexpozícióra, de néhány faktor előre meghatározott. A gyerekek és a fiatal felnőttek sokkal érzékenyebbek, mint az idős felnőttek – elsősorban a hosszabb élettartamuk miatt. A nőknél szintén kissé emelkedett a rizikó, mely főként a CT vizsgálat típusától függ (pl. mellkasi CT esetén). Végezetül a CT vizsgálat típusa szoros összefüggésben áll a sugárexpozíció mértékével, például a mellkasi CT vizsgálat nagyobb rizikóval jár, mint a koponya CT, mert a mellkas több sugár érzékeny szervet foglal magában, mint az emlő és a tüdő.
Az elmúlt évben számos erőfeszítés történt annak érdekében, hogy a CT vizsgálatok sugárterhelését csökkentsék. A CT gyártók olyan készülékeket fejlesztettek ki, melyek jobb dózis hatékonysággal dolgoznak. Sok radiológus optimalizálta az általuk alkalmazott CT protokollokat annak érdekében, hogy csökkentsék a beteget terhelő sugárdózist.
A CT vizsgálatok nyeresége messze felülmúlja a rizikóját, mindemellett minden vizsgálat klinikai indikáció alapján történik. A radiológusoknak mérlegelni kell a lehetséges előnyöket és a rizikókat és ezt követően el kell dönteni, hogy az indikált vizsgálat megfelelő-e a kérdés megválaszolására vagy esetleg más nem ionizáló sugárzást használó módszerrel pontosabban meghatározható-e a klinikai kérdés.
Abból a célból, hogy így legyen, a radiológusoknak továbbképzésekre van szükségük a sugárvédelem legújabb eredményeinek elsajátítása érdekében.
„5 évenként minden radiológusnak sugárvédelmi tanfolyamon kell részt vennie, ami államilag akkreditált oktató csoportok tarthatnak. Ezt az Atomenergia törvény írja elő" mondta Dr. Battyány István, a Pécsi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájának vezetője, a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke.
Nagyon szigorú előírások vannak, melyek előírják a betegek biztonságát. Az ALARA (As Low As Reasonable Achievable) elv garantálja, hogy a legkisebb lehetséges sugárdózissal járó, legjobb vizsgálatot végzik el, ami a világ összes radiológusa esetében kötelező gyakorlat.
Amikor csak lehetséges, a vizsgálatokat nem ionizáló sugárzást használó módszerekkel végzik, mint a mag mágneses képalkotás (MRI), ami mágneses mezőt használ a test belsejének a képi leképezéséhez, és az ultrahang vizsgálat, mely különösen gyermekkorban fontos.
„A CT széles körben használt, főként a felnőttek vizsgálatainál és az onkológiai képalkotásban, de a gyermekbetegségek esetén nem túl gyakran kérik. A legtöbb Magyar gyermekradiológiai osztálynak nincs CT készüléke, ezért a gyermek CT vizsgálatok a nagyobb központokba, főként az egyetemi kórházakba koncentrálódnak." mondta Battyány
A prenatális és a gyermek radiológiában az ultrahang vizsgálat használt széleskörűen, ami hangnyomással és hangfrekvenciával működik. Az elmúlt 10 évben nagyot fejlődött a hozzáférhetősége, a képminősége, a diagnosztikus pontossága. Jó minőségű kontrasztanyagok jelentek meg, ami első vonalbeli vizsgálati módszerré tette.
A gyermek MRI vizsgálatok kiválóak és számuk növekszik, de a készülékek száma miatt még nem megfelelően hozzáférhetők. „ A szűkös hozzáférés és sok esetben a szükséges altatás jelenleg harmadik vonalbeli vizsgáló eljárássá teszik az MRI-t az Ultrahang és a CT után" mondta a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!