• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Testi tünetek is jelezhetik a depressziót

Egészségmagazin Forrás: MTI

A depressziós betegek több mint felénél (55 százalékánál) tapasztaltható a betegséghez társuló fájdalom - olvasható a Magyar Pszichiátriai Társaság összegzésében. A leggyakoribb - a depresszióhoz kötődő - testi panaszok: a nyaki, hasi, ízületi fájdalmak, a fejfájás, derék- vagy hátfájás.

Napjainkban a népesség jól ismeri a depresszió fogalmát általában véve, ám a betegség egyes vonatkozásairól keveset tudnak a laikusok.

A depresszió elsősorban érzelmi, például lehangoltság, szorongás és vegetatív (pl. alvászavar) tünetekkel jellemzett betegség. Ezért érthető, hogy a kóros állapot felismerése és kezelése során elsősorban e tünetek állnak előtérben, holott a panaszt nagyszámú - különféle testi tüneteket, olykor fájdalmat okozó - tényező is jellemezheti.

A depresszió kialakulásának hátterében különböző agyi pályák zavart működését feltételezik, ami bizonyos ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin) hiánya nyomán lép fel. A legújabb tudományos vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az említett anyagok szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában is. A gerincvelő fájdalomérző pályáit olyan módon szabályozzák, hogy a normális testi ingerek által keltett érzeteket az ember ne fájdalomként élje meg. Ezek hiányában azonban a fájdalomküszöb csökkenhet. E feltételezés kapcsolja össze a depresszió jellemző tüneteit azokkal a fájdalmakkal, amelyet a depressziós betegek gyakorta éreznek.

Amerikai szakemberek tudományos publikációiból már több mint egy évtizede ismert, hogy a depressziós betegek akár 80 százaléka is kizárólag testi tünetekkel, elsősorban fájdalmakkal jelentkezik az alapellátásban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok orvosban ilyenkor nem merül fel a depresszió lehetősége, így a testi (szomatikus) okok aprólékos és alapos feltárására helyezi a hangsúlyt. Ezért többnyire túl hosszú idő telik el, amíg a beteg megfelelő, pszichiátriai segítséget kap.

Ma már általánosan elfogadott szakmai irányelv, hogy a depressziós beteg kezelésében valamennyi tünetet meg kell szüntetni ahhoz, hogy az érintett elérje a teljes felépülést. A klinikai vizsgálatok eredményei szerint azonban a jelenleg legelterjedtebb terápiák alkalmazása mellett a betegek 60-70 százaléka nem éri el a teljes tünetmentességet. A visszamaradó, úgynevezett maradványtünetek azonban rontják a beteg életminőségét, és gyakran akadályozzák munkája, vagy akár a mindennapi teendők elvégzését is, hiszen gyakoriak a különböző fájdalmas testi tünetek.