A háziorvoslást sokféleképpen lehet csinálni

Van élet a „végeken" is, állítja dr. Rosta László, Felsőrajk és Gelse háziorvosa, aki semmiképpen nem szeretne példálózni, hiszen mint mondja, csak teszi a dolgát saját elképzelése szerint, olvasható az Orvosok Lapja áprilisi számában, amit a mok.hu is idéz.

A zalai származású és a szűkebb pátriájába visszatérő Rosta doktor Pécsen végzett, hematológus szeretett volna lenni. Dolgozott is az Országos Hematológiai intézetben, ám a családja távol volt, és anyagilag sem volt előnyös az intézeti munka. Időközben Felsőrajk háziorvosa nyugdíjba vonult, s hívták a fiatal orvost a megüresedett körzetbe gyógyítani. Egyszer csak azt vette észre, hogy már nem az a kérdés, hogy vállalja-e a feladatot, hanem az, hogy mikortól. Így lett Felsőrajk háziorvosa 2004-től megvásárolva elődjétől a praxist. Ma már két körzetet visz a 44 éves orvos, aki szerint alapvető probléma, hogy a rezidensek nem mennek a kistelepülésekre, meg sem nézik, miként működik egy praxis, jó esetben a városokban helyezkednek el. Pedig a telemedicina és a szélessávú internet korában már korántsem elszigetelt a vidéken gyógyító háziorvos, s gyakorlatilag Budapestre pillanatok alatt feljut az autópályán, a közlekedés leginkább a fővárosban hal meg szerinte.

Min mondja, sokkal többet tud a pácienseiről, hogy velük él egy közösségben, s a kórházban dolgozó orvossal ellentétben ő mondhatja meg a munkatársainak, mik az elvárásai, ő választhatja ki, kivel, illetve milyen eszközökkel akar dolgozni. Hozzáteszi: nem feltétlenül az ár az elsődleges szempont, hanem a szervizelhetőség, a megbízhatóság és az olcsó működtetés. Például EKG esetén rendelkezésre állnak már PC EKG-k, amivel egyidejűleg monitorozni is lehet, a felvétel pedig digitálisan eltárolható, illetve nem kell a drága EKG papírra nyomtatni, hanem megteszi A4-es is. De ugyanez a helyzet az informatikánál is mind a számítógépek, mind a nyomtatók szempontjából. A minimumlistás eszközökön túl van még Holter EKG, ABPM, CGMS, Ewing-teszt végzésére alkalmas Cardiosys rendszer.

Számára fontos, hogy a páciensei előtt hiteles legyen: ha például diétára akar rávenni másokat, akkor neki is jó példával kell elöl járnia. „Egy vidéki háziorvos ugyanis nagy hatással van a betegeire, és emiatt nevelőfunkciója is van", állítja, s megjegyzi: „Amit elvárunk a betegtől, magunknak is meg kell tudnunk csinálni, s ilyenkor kiderül, ez nem is annyira egyszerű."

Saját háziorvosi programot készítettek informatikus rokonával és egy háziorvos kollégával másfél év alatt, s ma legalább hatvanan használják a környéken. Informatikai kapcsolatban állnak a kanizsai kórházzal: a leleteket, laboreredményeket online kapják, az utóbbiakat rögtön egy excell táblába tölti be a program – mondhatni, az EESZT-megoldásokhoz (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) hasonlóan. A praxisnak saját szervere van, bárhonnan el tudja érni, s a másik körzetét is tudja felügyelni.

A reformok kapcsán a csoportpraxisban nem igazán bízik, hiszen a betegek saját orvosukhoz szeretnek menni, míg a praxisközösségnél a szakemberekből van hiány, közel s távol nincs gyógytornász, pedig jó lenne. Ezért elképzelhetőnek tartaná, hogy liszenszképzéssel alap gyógytornászi képesítést szerezzen valamelyik nővér, aki tudna a betegekkel foglalkozni alapellátási szinten, lenne rá igény bőven.

– Sokakkal ellentétben nem vagyok megkeseredve, egy lehetőséget vázoltam, de véletlenül sem szeretnék példálózni. El tudom fogadni azt is, hogy a háziorvoslásra úgy tekintenek a kollégák, mint egy munkahelyre, ahol reggel nyolctól délután négyig tart a munkaidő a rendelkezésre állással együtt, és utána felejtsék el őket. Így is lehet csinálni, ez sem rossz, hiszen mindenki más személyiség. A háziorvoslásban számomra éppen az a szép, hogy sokféleképpen lehet csinálni" – vallja hivatásáról.

A teljes cikk az Orvosok Lapja április számában olvasható regisztrált felhasználók számára.