A kormány szerint általános tendencia az elvándorlás

2020-ra az unóból 1 millió egészségügyi dolgozó hiányzik majd, vagyis minden országban küzdenek a migráció problémájával - közölte Zombor Gábor egészségügyi államtitkár  a Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról ellenzéki kezdeményezésre tartott szerdai parlamenti vitanapon.

Az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok 40 százaléka nem a szigetországban szerezte diplomáját - mondta az államtitkár, aki szólt a rezidens ösztöndíjakról is, amelyek 100-200 ezer forintos pluszjövedelmet biztosít a fiatal orvosoknak. Elmondta: a kormány elé kerül az a jogszabálytervezet, amely minden Magyarországon orvosi diplomát szerző számára biztosítja az ösztöndíj lehetőségét.

Tukacs István (MSZP) azt mondta: az ellenzék szerint a baj óriási, a kormányoldal azonban nem tartja olyan nagynak. Szerinte az egészségügyben elégtelen a javasolt megoldás, az ösztöndíj kiterjesztése. Pénzre, kiszámítható feltételekre és jó gyógyítási körülményekre van szükség - jelentette ki a szocialista politikus, hangsúlyozva: nem tartható fenn, hogy a hálapénz "torzítja a helyzetet", és erről a problémáról beszélni kell.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint látszik, hogy 2012-ben megállt a 2004 óta emelkedő tendencia az egészségügyben, és már folyamatos csökkenés tapasztalható az elvándorlásban.
Az ösztöndíj- és bérrendszer ilyen pozitív hatásokat válthat ki, ezért ezt érdemes folytatni - mutatott rá Zombor Gábor.

Korábban általános európai tendenciának nevezték a kormány képviselői a migrációt. Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára vitaindítójában azt mondta, európai összehasonlításban még mindig alacsony a külföldön élő magyarok aránya. Hozzátette: Magyarországon a diplomás migráció - az egészségügy és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével - eddig nem okozott szakemberhiányt.

Elmondta, hogy a statisztikák szerint a kivándorlásban "legveszélyeztetettebb" korosztály a fiatal felnőtteké, a kormány legfontosabb feladata ezért a szociális biztonság megteremtése és a gyermekvállalás segítése.

Az államtitkár felidézte az egészségügy területén az elvándorlás megállítására tett lépéseket: a 2011-es egyszeri juttatást, amely 68 ezer főt érintett, illetve a 2012-es, 2013-as kétlépcsős, 95 ezer dolgozót érintő béremelést. Szerinte az intézkedések hatására 2013-ban már második éve kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, az első alkalommal hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma pedig 200 fővel, 28 százalékkal volt kevesebb.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiataloknak. A foglalkoztatáspolitika területén tenni kell azért, hogy hazavonzzák a fiatalokat azzal, hogy itthon teremtenek számukra versenyképes kilátásokat - mondta.

Az államtitkár szerint nincsenek pontos adatok a külföldi munkavállalásról. Ha a rendelkezésre álló statisztikákat összeadják, akkor is maximum 450 ezer olyan magyar állampolgárról van tudomásuk, aki részben Magyarországon kívül él, illetve dolgozik - hangsúlyozta.Tállai András azt mondta, ha az Európai Bizottság által az elmúlt 10 évre vonatkozó elvándorlási arányszámokat nézik, akkor a közép-kelet-európai országok közül Magyarország az utolsó helyen áll.

A kormány intézkedései közül kiemelte a 2014 decemberében induló Ifjúsági Garancia Programot, amellyel azt kívánják elérni, hogy 2018-ig valamennyi 25 év alatti fiatal, a munkahelye elvesztését vagy tanulmányai befejezését követő négy hónapon belül versenyképes állásajánlatot kapjon, illetve gyakornoki képzésben részesüljön.

Az államtitkár elismerte, hogy nemcsak a bérekben, hanem az árszínvonalban is jelentős eltérés van a migráció szempontjából célországnak tekintett államok és Magyarország között, de mint mondta, eddig elért eredményeket is meg kell becsülni. Az utóbbi négy évben a reálbérek nemzetgazdasági szinten átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér vásárlóértéke pedig az utóbbi két évben együttesen 7,2 százalékkal nőtt - mondta.

A vitanapon felszólaló Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre. A kormánypárti politikus szerint nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.

Bánki Erik azt is kiemelte ugyanakkor, hogy Közép-Európában még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet azt vizsgálva, hogy a társadalom hány százaléka él és dolgozik külföldön.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy a kormány nem veszi komolyan a kivándorlás súlyos problémáját. Vona Gábor (Jobbik) a kormány egyértelmű felelősségéről beszélt. Szerinte bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 343 ezer fiatal él több mint egy éve külföldön, szerinte számuk legalább félmilliós. Hangsúlyozta: 2007 óta nyolcezer orvos hagyta el az országot, ami az ápolók elvándorlásával együtt igen nehéz helyzetbe hozza az egészségügyet - mondta.