A valódi túlélést is taníthatják az iskolákban

Évek óta rettegtünk attól, hogy utolérjük a világ vezető nemzeteit elhízásban, noha ez már megtörtént, és tulajdonképpen már a gyermekeknél jelentkezik a baj, ugyanis ma Magyarországon minden harmadik általános iskolás túlsúlyos. Visszafordítható-e a rossz tendencia az iskolák segítségével, de iskolai tanórákon kívül – erre keresett választ a 100 százalékos uniós támogatással megvalósultTeljes körű Iskolai Egészségfejlesztés elnevezésű magyar egészségfejlesztési projekt, melynek zárókonferenciájára október 20-án került sor.

A most záruló egy éves projektben a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), és más külső megvalósítók együtt tettek kísérletet arra, hogyan lehet bevonni a mai általános iskolásokat olyan aktív mozgással és egészségismeretek átadásával járó tanórán kívüli iskolai programokba, amelyek valódi igényt teremtenek, és amelyek hatására lehetséges pozitív irányú változást elérni a 6-14 éves korosztály egészségszemléletében, ismereteiben, gondolkodásában - áll a programzáró összefoglalójában.

A NEFI és a KLIK által szervezett zárórendezvényen a projektmegvalósítók és szakemberek különböző nézőpontokból mutatták be a projekt részleteit, sikereit, és hogy a TIE folytatásaként az egy év tapasztalatai hogyan épülhetnek majd be az általános iskolás gyermekek életébe.

Az egészséges életmódra való tanórán kívüli felkészítésbe 288 iskola 30 ezer diákját vonták be iskolai programokba, közöttük a több mint 36 helyszínen megvalósult, saját zöldség- és fűszerfogyasztásra termelő iskolakertekkel. Ezek mellett pedig a projekt leglátványosabb eseményét jelentették 18megyében közel 200 alkalommal, összesen mintegy 29 ezer gyermek szabadidős mozgásprogramjaként megrendezett Hétpróbák.

Utóbbiak nem kifejezetten sportprogramok voltak, inkább szóltak a mozgás szeretetéről, ezért nem is hagyományos sportágakkal tervezték őket a TIE szakemberei. A gyerekek vívással és küzdősportokkal vetélkedtek, futás helyett nordicwalkinggal és görkorcsolyával, rollerrel versenyeztek, kajakba és sárkányhajóba szálltak, egészséges élelmiszerekkel ismerkedtek, és beszéltek, írtak, rádió- és tévéműsort készítettek, hogy megtanulják hatásosan elmesélni a kortársaiknak, mit jelent egészségesen élni.

A TIE projekt elsődleges célja az volt, hogy lehetőségeket mutasson az egészségtudatos életmódra. A mozgás, a hétpróbák ebben csak az egyik pillért jelentették. A tavaly augusztusban indult TIE program ugyanis azt is vizsgálta,hogyan lehet hatékonyan javítani a 6-14 éves korosztály ismereteit az egészséges életmóddal kapcsolatban, hogyan lehet az iskolások belső igényévé formálni az egészségtudatos táplálkozástés a mindennapos mozgást. Ehhez a projekt a résztvevő iskoláknak, intézményenként átlagosan 2,8 millió forintért juttatott az egészségfejlesztési programelemek végrehajtásához szükséges sport, konyhai és kerti felszerelést, tisztálkodáshoz szükséges higiénés kellékeket, és sérüléskezeléshez, elsősegély nyújtáshoz nélkülözhetetlen eszközöket.

A választ pedig a magyar pedagógusok számára elérhető szakmai ajánlások és módszertan jelenti: kézzel fogható, könnyen alkalmazható kiadványok, amelyeket a tanárok a tanórákon kívül, változatos és hasznos célokra használhatnak. Például a gyermekek cukorfogyasztásának és képernyő előtt töltött idejük csökkentésére, mely ugyanis a két fő oka a fiatalkori elhízásnak. A túlsúlyos gyerekekkel kapcsolatosan nem csak az jelenti a problémát, hogy rosszabb a pillanatnyi egészségi állapotuk, hanem az is, hogy egyre kevesebb az egészségben várható éveik száma. Ebben a mutatóban pedig Magyarország – a várható élettartammal együtt – jelentősen elmarad az európai átlagtól, a mai magyar fiatalok évekkel korábban szembesülnek majd a szív- és érrendszeri, mozgásszervi megbetegedésekkel, mint nyugat-európai társaik.

Azon túl, hogy mit egyenek a gyerekek, mivel töltsék a szabadidejüket az egészségük érdekében, a bevont több tízezer iskolás megtanulta a vízivás fontosságát, hogyan kezelje és kerülje el a sérüléseket, továbbá hogy a sportoláshoz elégséges szabadidő híján, a kiemelten fontos mindennapos mozgás részeként hogyan juthatnak el biztonságosan az iskolába kerékpárral, rollerrel.

A TIE szakemberei már a projekt kezdetétől figyelemmel kísérték, hogy a résztvevő diákok valóban elsajátítják-e az egészséggel kapcsolatos tudást, hogyan változik az egészséggel kapcsolatos attitűdjük, hogyan sikerült a résztvevő pedagógusoknak átadni a fontosnak ítélt ismereteket.Az egy éves projekt zárásaként a héten fejeződnek be az ezzel kapcsolatos reprezentatív kutatások, amelyekben mintegy 12.900 diák vesz részt a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamból.

Az elmúlt évben megvalósult programok a várakozások szerint akár 30-40 százalékkal is emelhették az egészségtudatos gyermekek arányát, akik nemcsak elsajátították az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket, de a mindennapokban is képesek alkalmazni azokat. Végezetül elindult egy országos nagymintás felmérés is, amelyben több mint 1300 nevelési-oktatási intézményben vizsgálják, hogy milyen környezet várja a tanulókat az iskolákban, milyen infrastruktúra szolgálja az egészségfejlesztést, és milyen az egészségkultúra ezekben a közösségekben.

A TIE projekt zárásával a döntéshozókon és az iskolafenntartókon a sor, hogy az elmúlt egy év tapasztalatait országosan beépítsék az általános iskolás gyermekek életébe, de a NEFI és a KLIK résztvevő munkatársai számítanak a pedagógustársadalomra és a szülőkre is abban, hogy a gyermekek ne újabb teherként, hanem saját igényként jelentkező életmódként tekintsenek az egészségre. Ebben segítik őket a most elkészülő módszertani szakanyagok, és a projekt zárását követő időszakban is üzemelő informatikai platform.