MI, GT, EHR - drasztikusan csökkenthetik a kiadásokat

Az elmaradott térségek lakói, a mobilitásukban korlátozott emberek, a tb-kassza, sőt, az egészséges életmód hívei is profitálhatnak a digitális egészségügy kiépüléséből. A mesterséges intelligencia (MI) alapú technikák akár már a közeljövőben drasztikusan csökkenthetik az egyéni és állami egészségügyi költségeket. 

A digitális technológiák előtérbe helyezése számos olyan előnyt kínál, amely javíthatja az egészségügyi ellátórendszerek működését, a betegek gyógyulási esélyeit és a terápiák hatékonyságát. 

A mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás (GT) fejlesztései egyre több területen lépnek be az egészségügybe, többek között a képalkotás, a betegségdiagnosztika vagy akár a gyógyszerek fejlesztése területén is. Az MI rendszerek képesek jelentős mennyiségű adatot feldolgozni és azonosítani a mintákat, ezáltal nagyban segítik az orvosokat a pontosabb diagnózis és a testre szabottabb kezelések kialakításában. 

Éppen ezért ennek a jövőben kulcsfontosságú szerepe lesz a költségcsökkentés lehetővé tételében az egészségügy szereplői számára. Az innovatív megközelítések nem csak számukra, hanem a betegek eredményeinek javítása terén is számos kellemes meglepetést tartogatnak – vallja Rami Riman MD, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régiójáért felelős vezetője, aki a való életből vett példákkal vett megközelítésekkel támasztja majd alá mindezt a május végén megrendezésre kerülő 3. Digital Health Essential konferencián. A rendezvényen e témakört külön kerekasztal-beszélgetés keretében Dr. Rami Riman mellett dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium és Isabel Gruber MD PhD, az MSD Pharma Hungary, valamint Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről járja körül. 

A telemedicina és a mobil egészségügyi alkalmazások megnyitják az utat a betegek számára, hogy távolról is hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, de a digitális megoldások lehetővé teszik azt is, hogy az emberek az eddiginél aktívabb szerepet vállaljanak saját egészégük megtartásában, illetve lényegesen lelassítsák állapotuk romlását. Az egészségi paramétereket nyomon követő alkalmazások értékes információkat nyújtanak az egyéneknek saját fizikai és akár mentális állapotukról is, ezáltal ösztönzik az egészségesebb életmódot, de megkönnyítik a hatékony kommunikációt is az egészségügyi szolgáltatókkal. 

A különböző forrásokból megfelelő mennyiségben és minőségben összegyűjtött digitális egészségügyi adatok az egészségügyi innovációt és kutatást is elősegíthetik. A nagy mintákon alapuló adatelemzések és a mesterséges intelligencia alapú technikák értékes betekintést nyújthatnak a betegségek kialakulásának mintázataiba, az aktuális közegészségügyi trendekbe, mindez pedig új terápiák és beavatkozások kifejlesztéséhez vezethet. A valós idejű adatgyűjtés és elemzés lehetővé teszi a felmerülő veszélyek gyorsabb felismerését és az erőforrások hatékonyabb elosztását a kockázatok mérséklése érdekében. 

Ezek számos súlyos betegség esetében segítik az orvostudományt. Az előrehaladott tüdőrák túlélésében az elmúlt évtizedben Magyarországon is jelentős előrelepések történtek, erről a mindennapi gyakorlat alapján Dr. Gálffy Gabriella PhD, a Református Pulmonológiai Centrum képviseletében ad majd elő. A tüdőrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, évente több mint 8.000 ember halálát okozza. A betegség 5 éves túlélése a késői stádiumban felfedezett, de még szisztémás kezelésre alkalmas esetekben 20 százalék alatt volt az elmúlt évtized elején. A modern diagnosztikai és terápiás lehetőségekkel a betegek 3 éves túlélésnek esélye közel 10 év alatt megduplázódott Magyarországon.

A kardiológia területén igazolt, hogy a különböző szívritmuszavarok, szívelégtelenség miatt kezelt betegek távoli monitorozása akár 50 százalékkal csökkentheti a halálozást. Ez jelentősen meghaladja számos gyógyszeres kezelés vagy műtéti beavatkozás eredményességét. Ráadásul utóbbiak sokszor nagyobb kockázatokkal és költségekkel járnak. A távoli betegmonitorozás és ezzel kiegészített gondozás alkalmazása ma Magyarországon csak szórványosan, kísérleti, vagy tudományos projekt kereteiben zajlik, és nem jut tovább a mindennapi gyakorlatba az ígéretes magyar eredmények ellenére sem – ezt témát Prof. Dr. Duray Gábor PhD kardiológus, szívritmuszavar specialista szakorvos, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosa mutatja be. 

Az olyan vívmányok, mint az elektronikus egészségügyi nyilvántartások (EHR) egyszerűsítik a betegadatok tárolását és kezelését, csökkentve a papírmunkát és adminisztratív terheket. A digitális nyilvántartások lehetővé teszik továbbá a betegadatok biztonságos megosztását az egészségügyi szakemberek között, ami hatékonyabb ellátási koordinációt és kevesebb hibát eredményez. Az automatizálás, a felesleges rendelőlátogatások, kórházi felvételek és az orvosi hibák csökkentése, valamint a virtuális várólisták érdemben segíthetnek az egészségügyi intézményeknek és szakembereknek az ügyvitel hatékonyságának javításában, így növekszik az ellátásra fordítható idő. A telemedicina révén jelentősen visszaeshetnek a betegszállításhoz és a munkából való kieséshez kapcsolódó kiadások. 

Az innovatív digitális megoldások számos aspektusáról is szó esik majd a május 24-én megrendezésre kerülő 3. Digital Health Essential konferencián, Magyarország vezető digitális egészségügyi eseményén.