Az ombudsmanhoz fordul az orvosi szakszervezet

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz), mert véleményünk szerint az egészségügyre fordított közkiadások mértéke, azok elégtelen volta miatt Magyarország képtelen maradéktalanul biztosítani állampolgárainak a testi és lelki egészséghez való alapjogot, s annak részeként az egészségügyi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférést - olvasható a szervezet által kiadott közleményben. 

„Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország ….az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő."(Alaptörvény XX. cikk (1)-(2) bekezdés).

Az Alkotmánybíróság szerint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog alkotmányi követelményként értelmezendő: az államnak azt az alkotmányos kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához, életviteléhez.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján az állam köteles megteremteni egy olyan intézményrendszer működésének a feltételeit, amely mindenki számára biztosítja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, azaz azt, hogy a szolgáltató intézmények hiánya miatt senki ne maradjon ellátatlanul.

Véleményünk szerint az alulfinanszírozottság miatt gyakorlatilag egyetlen intézmény sem tud megfelelni a szakmai és tárgyi minimumfeltételeknek, a betegbiztonság feltételeinek.

Szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt, hogy több mint kétszáz háziorvosi praxis tartósan (több mint hat hónapja) betöltetlen. Felmérés igazolja, hogy ezen praxisokhoz tartozó állampolgárok korai (65 év alatt) halálozása kétszerese a magyarországi átlagnak.

Véleményünk szerint a mindenkori magyar állam a magyar nemzetgazdaság teherbíróképségétől messze elmaradva költ az egészségügyre.

Szeretnénk tájékoztatni a magyar állampolgárokat, hogy Magyarország arányaiban is jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint a környező országok, vagyis Magyarországon nem prioritás az egészségügy, a beteg biztonsága. A régió országai nemzeti össztermékük 100 forintjából minimum 6 forintot költenek egészségügyre, miközben Magyarország csak 3,9 forintot.

Álláspontunk szerint az állam fenti alkotmányos kötelezettségét az anyagi és humánerőforrás-hiány következtében elégtelenül teljesíti.

Kérjük a Magyarország Kormányát, hogy emelje meg az egészségügyre fordított közkiadások mértékét, és rögzítse az Alaptörvénybe ennek minimumát, oly módon, hogy három éven belül elérjük az egészségügyre fordított közkiadások tekintetében a nemzeti össztermék (GDP) 6%-át!