Az emberi erőforrás oldalán a legnagyobb gond az, hogy nem találkozik a keresleti és a kínálati oldal.
Szükség van a háziorvosi rendszer teljes átalakítására, mert a jelenlegi fejkvótás rendszer arra ösztönöz, hogy a háziorvosoknak minél több betegük legyen, a betegeiket pedig irányítsák a szakorvosi ellátás felé – nyilatkozta többek között Drexler Donát, az állami tulajdonú egészségügyi intézmények beszerzéseit támogató Egészségügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, aki szerint innovatív megoldásokkal újrarakható a magyar egészségügy - olvasható az eco.hu portálon.
A szakember elismeri, hogy a háziorvosi ellátás 70 százaléka úgynevezett definitív ellátás, vagyis a beteg ügyét megoldják, de a fennmaradó 30 százalékból is nagyon sokan kerülnek indokolatlanul szakorvoshoz. A felszabaduló forrás egy részét a háziorvosok finanszírozására lehet fordítani, miközben a beteg is jól jár, hiszen helyben kapja meg a szükséges ellátást. Kidolgoztak erre egy javaslatot, ami az állami alapellátásban részt vevő háziorvosok kompetenciáját bővítené. Számításaik szerint a rendszer felállítása néhány milliárd forintos többletköltséggel járna, miközben több tízmilliárdos megtakarítást jelenthetne. Ráadásul így a szakorvosoknak is érdemes lehet letenniük a háziorvosi szakvizsgát, hiszen többszakmás licencvizsgával jelentős többletjövedelemre tehetnek szert. Ez segíthet a háziorvosi gárda megújításában, vérfrissítésében, hiszen itt a kiöregedés és az elvándorlás az egyik legnagyobb probléma manapság. Mindeközben a háziorvosi terület is jelentősen fejlődhetne szakmailag.
A vezérigazgató szerint az egészségügy emberi erőforrás oldalán a legnagyobb gond az, hogy nem találkozik a keresleti és a kínálati oldal, vagyis nincs megfelelő kommunikáció a munkáltatók és a munkavállalók között. Sok orvos ingázik, sokan hétvégén külföldre, vagy más városba járnak át ügyelni, esetleg két hetet az egyik helyen, két hetet pedig máshol dolgoznak. Ezért hasznos volna egy olyan közösségi platform, ahol az orvosok látnák, hogy a kórházaknak mikor, milyen emberi erőforrásra lesz szükségük, erre pedig az orvosok jelentkezhetnek. Ezzel az időszakosan fellépő szakemberhiány is jól kezelhető lenne, ami különösen a nyári szabadságolás idején probléma. Ezt a rendszert kicsiben már tesztelték anno Szegeden, és tökéletesen működött. Országos szinten is sikeres lehetne, a fejlesztési költség körülbelül 20 millió forint lenne, miközben az éves fenntartás alig érné el a 2-3 millió forintot.
A teljes interjú az eco.hu portálon olvasható.