Az ombudsmani jelentés szerint aggályos az OPNI bezárása

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása aggályos helyzetet teremtett az ellátottak, az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára - állapította meg az állampolgári jogok biztosa jelentésében.

Szabó Máté rámutatott: alkotmányosan sem rövid, sem hosszú távon nem indokolható, hogy az egy helyre koncentrált, minőségi ellátás helyett a struktúraváltás minősíthetetlen és szakmai szempontból vállalhatatlan körülményeket teremtsen.

Jelentésében az állampolgári jogok biztosa felkérte az egészségügyi minisztert, hogy kezdeményezzen széles körű egyeztetést az érintett intézmények és a szakma képviselőinek bevonásával, továbbá fontolja meg egy szakmai bizottság felállítását. Az ombudsman felkérte az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságát, hogy tűzze napirendjére a pszichiátriai, addiktológiai, valamint stroke-ellátás fekvőbeteg-ellátó intézményei helyzetének áttekintését.

Szabó Máté kitért arra, hogy az intézmény bezárásának valódi indokait a mai napig nem ismerhette meg sem a szakma, sem a közvélemény. Az OPNI bezárásával a pszichiátriai ellátás után megszűnt az európai színvonalú stroke-ellátás is, a főváros budai oldalán egyetlen intézmény maradt, ahol ezt az ellátást képesek biztosítani.

Az állampolgári jogok biztosa állásfoglalásában hangsúlyozta azt is, hogy a valódi problémát és ezzel a szakmai és alapjogi aggályokat azoknak a betegeknek a sorsa jelenti, akik a megszűnő ágyakon feküdtek, és akiket a minél gyorsabb ágyszámcsökkentés érdekében elbocsátottak az intézményből; közülük kerültek ki jelentős számban az ellátás nélkül maradó betegek. "Pszichés zavaruk következtében sokuk nem rendelkezik a betegségükkel kapcsolatos belátási képességgel, ezért visszautasítják a kezelést, (...) ők azok, akik elbocsátásuk után rövid időn belül, vagy nyomban abbahagyják a gyógyszerek szedését, nem mennek el az ideggondozóba, romló állapotuk következtében az utcán kötnek ki, növelve a hajléktalanok számát" - olvasható a jelentésben.
Az immár ellátáson kívül rekedt betegek a fővárosban koncentrálódnak.

A biztos megjegyezte, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a pszichiátriai ágyak számának csökkenésével arányosan nő a pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekmények száma.

Az OPNI informatikai osztályának megszűnésével a pszichiátriai ellátásra vonatkozó adatok rendeletben szabályozott gyűjtése és feldolgozása is abbamaradt, így tervezhetetlenné válik a betegellátás, továbbá megszűnt egy magas szintű oktatási és kutatási centrum, az OPNI keretében működött ugyanis az orvostovábbképzés három tanszéke és a pszichológus szakképzés egyetemi tanszéke is. Megszűnt egy gyógyítási centrum, amelyben olyan osztályok, részlegek működtek, amelyekhez fogható az országban máshol nem, vagy csak nagyon kevés létezik - állapította meg Szabó Máté.

Mint rámutatott, a fővárosban továbbra is megoldatlan a 14-18 éves korú serdülők akut pszichiátriai ellátása, illetve a Heim Pál Gyermekkórházba integrált Faludi utcai serdülő-pszichoterápiás rendelő bezárása miatt gond ennek a korosztálynak a járóbeteg-ellátása is. Megszűnt a pszichiátria érdekeit képviselő és a szakmát integráló módszertani központ.

"Az egészségügyi miniszter megígérte, hogy a szakmai csapatok együtt maradva dolgozhatnak új helyükön. Ez azonban még abban a két esetben sem teljesült, amikor valóban egész osztály került át új helyére" - olvasható az ombudsmani jelentésben.

Szabó Máté szerint a struktúraváltozás az egészségügyben, a fekvőbeteg-ellátók ágykapacitásának átrendezése, a megszűnésre ítélt intézmények átmeneti helyzetének problémája túlmutat egy-egy intézmény bezárásán és felveti az államot terhelő intézményes ellátási kötelezettség alapjogi szempontú vizsgálatát.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján 2007. április 1-től alakult át a kórházi struktúra Magyarországon, A struktúraátalakításnál a 173 fekvőbeteg-gyógyintézet közül hat kórház és 12 kórház aktív fekvőbeteg-ellátásának közfinanszírozása szűnt meg.