Egy férfit a kölnije illatáról megítélni talán nem is olyan felületes dolog, mint amilyennek első hallásra tűnik.
A Duke Egyetem kutatói finom műszerekkel elemezték a gyűrűsfarkú maki (lemur catta) több száz komponensből álló illatanyagát, és azt találták, hogy az egyes hímek nem csak az apaságra való rátermettségüket reklámozzák, hanem a családfájuk történelméből is ízelítőt adnak szagukon keresztül.
Christin Drea, a Duke Egyetem biológiai antropológia professzora szerint jelen kutatás szerint bizonyos, hogy az illatok információt hordoznak a rokonságról, és a genetikai állomány minőségéről. A hímek illata utal arra, hogy milyen géneket hordoz, hogy mely egyedekkel áll legközelebbi rokonságban, és mint ilyen, „őszinte" hírvivője az információnak melyet mindkét nem biztonsággal felismer.
A főemlősökhöz, tehát távoli rokonainkhoz sorolható lemuroknak - más néven makiknak - rendkívül összetett és kifinomult „illatnyelvük" van, ami a közelmúltig az ember számára teljesen ismeretlen volt. Drae professzor szerint ez a nyelv milliószorta gazdagabb, mint azt valaha is elképzelhettük volna.
Minden lemur sajátos illatkombinációt használ, az illatmirigyek száma és elhelyezkedése igen különböző, többek között olyan anyagot termelő mirigy is ismert, amely az illatok tartós hatásáért felel, ahogy az a kozmetikai iparból is ismerős lehet.
Az értékes illatok előállítása az emberi parfümökhöz hasonlóan igen „költséges" eljárás a szervezetnek. Ha egy maki megbetegszik, vagy társai elüldözik, illata drámaian megváltozik. Jelzéseit elvesztve potenciális szexuális partnerei kevésbé találják vonzónak, hogy genetikai állományát továbbvigyék.
Ezen kutatási eredmények egybe csengenek azzal a vizsgálattal amik arra irányultak, hogy miként reagálnak az emberek egymás testszagára, és segít tovább értelmezni Charles Darwin elképzelését az evolúció hajtómotorjának tartott párválasztás módjáról.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!