Betegközpontú kezelést a kórházközpontú helyett

Mit tehet az egyén és az állam a hazai egészségügy hatékonyságának javításáért, a betegségek megelőzésért – diagnosztikai és egyéb eszközökkel egyaránt? Ez volt a főkérdés azon az egészségügyi kerekasztal beszélgetésen, melyet a Világgazdaság című lap kezdeményezett, s melyen a sajtó képviselői mellett a Semmelweis Egyetem munkatársai és a Philips Magyarország Egészségügyi üzletágának vezetői vettek részt a Magyar Tudományos Akadémián.

A beszélgetés kiindulópontját a magyar egészségügy alapvető ellentmondásai adták: míg a kórházi ágyak száma Magyarországon 20%-kal magasabb, mint az uniós átlag, a népegészségügyi adatok a legrosszabbak között vannak az Európai Unióban: a születéskor várható élettartam férfiaknál 70,2 év (6,2 év lemaradás), nőknél 78,4 év (4 év lemaradás); az születéskor várható egészséges életévek száma férfiaknál 54,6 év (6,4 év lemaradás), nőknél 58 év (4 év lemaradás). Ezzel párhuzamosan a fejlett diagnosztika rendelkezésre állásában is az unió sereghajtói között vagyunk: például 100.000 lakosra csupán 0,7 CT-berendezés jut, ez az uniós átlag mindössze 40 százaléka. (European Community Health Indicators)

„A megelőzésbe és a diagnosztikába legalább annyit kell fektetnünk, mint a kezelésbe. A krónikus betegségek arányának növekedésével az egyén felelősségének felismerése egyre fontosabbá válik. A ma már európai színvonalúnak számító magyar infarktusellátás és a legmodernebb diagnosztikai eszközök mellett az emberekkel is meg kell értetni, hogy milyen következményekkel jár életstílusuk, és hogyan csökkenthetik saját egészségügyi kockázataikat" – mondta dr. Maurovich-Horvát Pál, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ szív-CT specialista munkatársa, aki korábban az Egyesült Államokban dolgozott.

A megszólalók szerint olyan egészségügyi ellátórendszerre van szükség, amely sokkal jobban koncentrál a megelőzésre, a szűrésre, a korai diagnózisra és a korábbi kórházi kezelés központú megközelítés helyett inkább a betegközpontú kezelést helyezi az előtérbe.

Dr. Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója szerint az elmúlt évek megszorításai nem a hatékonyabb ellátás felé tolták a magyar egészségügyet, hiszen az aktív ágyszám és a finanszírozás egyaránt csökkent. A GDP 4,4 százalékából nem lehet európai egészségügyet működtetni, hiszen csak egymás rovására lehet az egyes egészségügyi területeket fejleszteni. Kiemelte: „A géppark fejlesztése csupán pénzügyi-politikai kérdés, sokkal kritikusabb az egészségügy humán erőforrás kérdése, hiszen nem lehet tudni, hogy országosan kik fognak dolgozni a jövőben ezekkel a berendezésekkel."

„Ma már az egészségügy nem csak a felmerülő egészségügyi gondok gyors kezeléséről, és a hagyományos terápiákról szól. A kórházak professzionális módon segítenek megoldani az azonnali problémát, ehhez mi a legjobb eszközöket biztosítjuk. Emellett ma már arra is koncentrálunk, hogy a kórházi ellátás mellett a terápia otthon is elérhetővé váljon: megelőzéssel, diagnózissal, kezeléssel és otthoni monitorozással " – avatta be filozófiájába az újságírókat dr. Erőss György, a Philips Magyarország Egészségügyi üzletágának igazgatója, aki hozzátette: „nemzetközi tapasztalataink szerint a diagnosztika előtérbe helyezésével az egészségügyi mutatók javíthatóak, az összköltség pedig hosszabb távon csökkenthető".

Dr. Maurovich-Horvát Pál ennek kapcsán megjegyezte: „Az elmúlt években a szívrohamok ellátásában események kezelésében a Budapest Modell áttörést tudott elérni, hiszen míg 1993-ban 15 ezren, 2009-ben csupán 7800-an hunytak el Magyarországon szívrohamban. Ám a legnagyobb különbséget Nyugat-Európa és Magyarország között a nem eléggé széles körű megelőzés jelenti. De van előrelépés. Például a dohányzás az egyik legerősebb, rövid időn belül módosítható rizikófaktor. A nemzetközi statisztikák alapján a közelmúltban elfogadott dohányzásellenes törvény bevezetését követő hónapokban, azaz 2012 tavaszán, ennek már látható hatása lehet a szívrohamok számának csökkenésében."

Dr. Maurovich-Horvát hozzátette: „a szív-CT kiváló eszköz a koszorúér betegség kizárására. Ha a vizsgálat negatív, nincs szükség további beavatkozásra. A szív-CT korai stádiumban képes ábrázolni az érfali lerakódásokat, lehetővé téve az időben történő gyógyszeres vagy katéteres beavatkozást. A vizsgálat kockázata sokkal alacsonyabb, nagyjából egy órát vesz igénybe, és utána a beteg folytathatja rendes napi tevékenységét. Ráadásul a katéteres beavatkozás anyag- és munkaerőköltsége többszöröse a szív-CT-nek."

A kerekasztal beszélgetés résztvevőinek egybehangzó kijelentései szerint a közvélemény tájékoztatásával, a megelőzéssel, átfogó szűrőprogramokkal és minél korábbi diagnózissal lehet elérni azt a célt, hogy a rendelkezésre álló források mellett is javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, és ne leszakadjunk, hanem a népegészségügyi adatokban közeledjünk az Európai Unió 27 országának átlagához.