A BNO-kódok alkalmazása csak az első hónapban, a számítógépes adatfeltöltésig okozhat többlet-adminisztrációt.
 |
A fenti eset csak egy példa arra, miként zajlott a BNO „premierje" a baranyai patikákban. A megkérdezett gyógyszerészek szerint a háziorvosok többsége már ráírta a szükséges kódot a receptre. Ahol azonban mégis hiányzott a meghatározott számsorból álló kötelező adat – tíz beteg közül kettő-három esetében - a feledékenység okozhatta, a patikusok szerint ugyanis egyetlen doktorról sem feltételezhető, hogy szánt szándékkal kitólna betegével. Ebben az esetben ugyanis a paciensnek a hiányzó kód miatt újra jelentkeznie kell a rendelőben. Az orvosok pedig már megtanulták: a betegek a felesleges „sétáltatásra" a legérzékenyebbek.
A kisebb forgalmú (Pécs-külvárosi) patikákban, ahol jól ismerik az adott körzet orvosát, úgy próbálták a hiányt pótolni, ezzel főként az idősebb betegeken segítve, hogy telefonon kérdezték meg a szükséges számokat az orvostól.
A baranyai háziorvosok egy része már régebben is használta számítógépében azt a programot, amely most már minden nehézség nélkül adminisztrálhatóvá teszi számára a BNO kódot, többen azonban még a múlt hét végén is élesen tiltakoztak a jogszabály ellen. Sőt, kilátásba helyezték azt is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) sem jelentenek majd.
Most azonban úgy tűnik: bár a doktorok továbbra sem szeretik a többlet időráfordítással és munkával járó kötelmet, jelzik a kódokat és a megadott határidőre az OEP-nek is postázták betegforgalmi adataikat. (Annak ellenére, hogy Péterfalvi Attila szerint adatvédelmi szempontból aggályosnak tekinthető a BNO, mert az ily módon szolgáltatott adatokkal vissza lehet élni. De arról nem szól az adatvédelmi biztos álláfoglalása, hogy mi a helyzet azzal a részletes betegforgalmi jelentéssel, amelyet a kórházaknak, klinikáknak, sőt a fogorvosoknak már tíz éve a BNO rendszer szerint kell hónapról hónapra az OEP-nek megküldeniük...)
A Baranya megyei egészségpénztár osztályvezetője, Lipp Sándor szerint Baranyában nincs probléma a jelentésekkel, s számára sem volt érthető a háziorvosok felzúdulása, hiszen az egészségügy más területein (fekvőbeteg intézmények, fogorvosok) már hosszú évek óta úgy adják le statisztikájukat, hogy már szerepel benne a részletes betegjelentés.
A BNO-kód a patikáknak is plusz adminisztrációt okoz. Volt ahol ezt a rájuk is kiterjesztett jogszabályt nehezményezték, de a többségnek nem okozott problémát az adat számítógépbe történő bevitele.
Somogyban mindenki jelentett
A somogyi háziorvosok 94 százaléka küldte meg október 16-áig tételes jelentését a megyei egészségbiztosítási pénztárnak.
Ez az adat ugyan még nem tükrözi a teljes feldolgozás nyomán kialakult helyzetet, de arányaiban eligazítást adhat az érintettek jelentési készségről – tudtuk meg az OEP sajtóosztályától.
Dr. Antal László, a MOK háziorvosi szekciójának somogyi elnöke úgy tudja: egy kollégája késedelmével, valamennyi somogyi háziorvos aláírta a kötelezettségről szóló szerződését a MEP-pel.
Ennek ellenére, az ombudsmannal és háziorvos kollégáinak 90 százalékával egyetértésben továbbra is egyoldalúnak és aggályosnak ítélik a szerződést.
A BNO-kód alkalmazásával kapcsolatban úgy vélik: nem biztos, hogy a gyógyszerésznek is tudnia kell, milyen betegségben szenved a paciens. Azzal sincsenek tisztában a doktorok, hogy a tételes jelentésben szerepel-e a beteg neve is, vagy csak a taj-száma? Ha ugyanis a taj-hoz rendelik a betegség kódokat, akkor minden információ beazonosítható - mondták. Kérdéses még: kisebb településen ki juthat hozzá a név, a taj-szám és a betegséget rejtő kód együtteséhez? Mert igaz, hogy vannak olyan paciensek, akik boltban, fodrásznál, templomban minden további nélkül közzé teszik betegségüket, ám léteznek olyanok is, akik úgy gondolják, a betegek hozzájárulása nélkül még a gyógyszerésznek se legyen lehetősége információt szerezni erről.
A BNO-kódok alkalmazása csak az első hónapban, a betegségek és a kódok beazonosításáig, a számítógép feltöltéséig okozhat napi-1-2 órai késedelmet a rendeléseken A következő hónapban azonban - a szokásos gyógyszerek felírásánál - ez a késedelem már jelentéktelen mértékűvé csökkenhet. Megtudtuk még: az orvos-nővér számítógépes rendszer alkalmazásával számos somogyi háziorvosnál már a kezdetektől fogva sem kellett a korábbinál többet várakozniuk a betegeknek.
Egyre kevesebb idő jut a hivatásra
Pesti Ferenc, a Magyar Gyógyszerész Kamara Borsod megyei szervezetének elnökségi tagja elsősorban gyakorló patikusként, egy gyógyszertárat és annak három fiókpatikáját működtető gyógyszerészként fejezte ki ellenérzéseit a BNO-kódok kapcsán. Mint elmondta, tapasztalatai szerint a háziorvosok, a betegek, illetve a gyógyszerészek számára egyaránt feszültséget hozott az újabb kötelezettség, melynek hasznát és értelmét egyelőre kérdésesnek véli Pesti Ferenc.
– Az adminisztrációs teendők nem csupán a betegek ellátását lassítják, hanem szinte már magára az emberre és a hivatásra sem jut idő. Magyarázkodnunk kell az egyre hosszabb sorokban várakozni kényszerülő betegeknek, hogy miért ez a sok számítógépes teendő, arról nem is beszélve, hogy a régi receptekről hiányzik, az újakon pedig sokszor olvashatatlan vagy azokon sem szerepel e betegségkód. Arra is volt példa, hogy vissza kellett küldenünk a beteget a vényt felíró orvoshoz – ami nem jelent különösebb problémát, ha a rendelő a patika szomszédságában vagy közelében van, de nem ez a jellemző. S a beteg erre joggal reagál értetlenül, felháborodva – sorolta a napi gyakorlatból tapasztalt problémákat, feszültséget a dél-borsodi gyógyszerész. Pesti Ferenc ugyanakkor hozzátette azt is, hogy véleménye szerint komolyabb egyeztetésnek, tárgyalásoknak kellett volna megelőzniük a kódok használatának kötelező bevezetését, egyebek mellett azért, hogy mindannyiuk számára értelmezhető legyen a haszna, értelme és hozadéka.
A Miskolci Vállalkozó Háziorvosi Rendszert Működtető Egyesülés (MVHR) tagjai eddig is továbbították az egészségbiztosítónak a páciensek betegségeire vonatkozó kódolt adatait – az orvosközösség mintegy egyharmada ugyanis részt vesz az évekkel korábban indított irányított betegellátási modellkísérletben. A borsodi megyeszékhelyen egyébként információink szerint minden háziorvosi rendelőt felszereltek azzal a szoftverrel, melynek segítségével a kódolt adatküldés automatikusan, lényeges pluszmunka nélkül is megtehető.
Segíthetne egy modernebb szoftver
A háziorvosok hétfő óta feltüntetik a recepteken a BNO kódot, de a korábban kiállított vényeken nem szerepel a számsor –tapasztalták a patikusok. A soproni Erzsébet gyógyszertár a kórház szomszédságában van, náluk a legtöbben a szakrendeléseken felírt receptjeiket váltják ki. A hét elején még előfordult, hogy hiányzott a kód, ám a betegek megértőek voltak és visszamentek a rendelőbe pótoltatni a hiányt. Háziorvosok mondják, jól tájékozottak a betegek, van aki megkérdezi, megjelölték-e a betegségüket a recepten.
A gyógyszerkiadás viszont nagyon lelassult, megnőtt a várakozási idő, különösen ha valaki sok receptet vált ki. A patikusnak ugyanis kézzel kell a számítógépbe pötyögtetni a BNO kódot, a TAJ számot. Ha nem ütötte félre a számsorokat, akkor a GPRS rendszer jóváhagyására kell várni. Egy esetleges influenzajárványban, amikor amúgy is sokan kénytelenek gyógyszert vásárolni, elviselhetetlenül hosszú sorok lesznek.
Fribák István, a győri Árpád úti patika vezetője szerint az lenne a megoldás, ha a háziorvosok és a szakrendelők olyan szoftvereket kapnának, amelyek a betegség kódját, és a TAJ számot is vonalkóddá konvertálnák, az így kinyomtatott vényt a patika számítógépének leolvasója azonosítaná. A gyógyszerész állítja, van ilyen számítástechnikai rendszer, a fő kérdés, hogy az orvos vagy az OEP vásárolja meg. Nyilvánvaló, hogy elsősorban az egészségbiztosító érdeke, és természetesen a betegeké, mert lényegesen rövidebb idő alatt megkapná a gyógyszerét.
A GPRS-t, a műholdas nyomkövető működési elvéhez hasonló rendszert a patikák július 1-jétől használják. Elsődleges célja a közgyógyellátás jogosságának ellenőrzése volt. Fribék István tapasztalata szerint még nem működik tökéletesen, előfordul, hogy a bemutatott és mindenben szabályos ingyenes ellátásra jogosító igazolványt érvénytelennek mutatja a rendszer. Kiderült, hogy a megyei egészségbiztosító (MEP) adatbázisa nem egyezik az OEP adataival, a MEP-nél szabályosan regisztrált közgyógyellátásra jogosult nem szerepel az országos adatbázisban, vagyis a két rendszer nincs megfelelően összehangolva.
A falvakban tovább kitarthatnának
– A községekben tovább kitarthatnak az orvosok a tiltakozás mellett, mint a városokban – vélekedett megkeresésünkre Szilárd András háziorvos, a MOK szegedi elnöke, aki megállapítását azzal indokolta: a kis településeken dolgozóknak azért látja erősebbnek a pozícióit, mert elképzelhetetlennek tartja, hogy a minisztérium vagy az OEP egyszerre több száz falusi háziorvossal szerződést bontson, s így ellátatlanul hagyná a területeket. „Sok kasza kiegyenesedne, ha ez megtörténne" – fogalmazott Szilárd András. Hozzátette: a háziorvosokkal jobban ellátott városokban a tiltakozást csak akkor lehetne fenntartani, ha abban egységes lenne az orvostársadalom. – Szeretném én látni azt a minisztert, aki egy Szeged nagyságú város minden háziorvosával szerződést bont – fogalmazott Szilárd András, majd hozzátette: utóbbi eshetőségnek azért nincs realitása, mert az orvosok egy része a következményektől tartva nem, vagy csak színleg csatlakozott a tiltakozó akcióhoz.
– A kormány mulasztásos törvénysértést követ el, amikor nem vonja vissza a jogszabálysértő rendeletét. Abban bízunk, hogy az adatvédelmi biztos erőteljesebb fellépése, esetleg egy alkotmánybírósági állásfoglalás döntésének megváltoztatására késztetheti az egészségügyi kormányzatot. Mindezzel ugyanakkor az a probléma, hogy az Alkotmánybíróság akár évekig is elhúzhatja a döntést – fogalmazott Szilárd András, majd hozzátette: az orvosok kimerítették tiltakozási lehetőségeiket, ha nem történik érdemi változás, előbb-utóbb kénytelenek lesznek aláírni a szerződéseket, s elküldeni a kifogásolt jelentéseket.
A MEP-ek álláspontja sem egységes
A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint ilyen horderejű intézkedést nem lett volna szabad előzetes konzultáció, illetve ezt követően pontosan megfogalmazott végrehajtási utasítás nélkül élesbe "állítani". Mint Hávelné Szatmári Katalintól megtudtuk, a megyei egészségbiztosítási pénztárak (mep) álláspontja sem egységes a BNO kódos receptekkel kapcsolatban. Van ahol elfogadják a régi, három számjegyű kódot, néhány mep viszont bejelentette, hogy erről szó sem lehet, s csupán egy hónapos türelmi időt adott. Ezt követően a régi módon kódolt recepteket kiemelik, s nem számolják el. Más megyei pénztárak arról tájékoztatták a gyógyszerészeket, hogy csak azokat a BNO kódokat fogadják el, amelyek szerepelnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hivatalos honlapján. Ezt viszont a patikusok nem tudják ellenőrizni. Ami azonban számukra a legfontosabb: máig nem kaptak magyarázatot arra, hogy miután a recepten szerepel a BNO kód, ezt miért kell a gyógyszerészeknek is rögziteniük.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!