• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Testképzavar

Hírek a nagyvilágból Forrás: MTI - Panoráma

Tavaly nagyjából minden 30. amerikai átesett valamilyen plasztikai beavatkozáson, de az ilyen műtétek hasznáról, illetve veszélyeiről változatlanul vitatkoznak a szakértők.

Az újabb kutatások arra tutalnak, hogy a műtöttek között az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány, de nem az operációk, hanem az azokhoz vezető a pszichológiai problémák miatt.

Múlt évben a 300 milliós Amerikai Egyesült Államokban 291 ezer nő csináltatott szilikonos mellet magának, 324 ezren végeztettek zsírleszívást és 231 ezren varratták fel szemráncaikat. A ritkább plasztikai sebészeti beavatkozásokat és a kevésbé invazív Botox injekciókat is számítva, az amerikai plasztikai sebészek szövetségének becslése szerint múlt évben összesen 10.2 millió kozmetikai célú beavatkozást végeztettek az amerikaiak.

David Sarwer, a Pennsylvania egyetem klinikai pszichológus és testkép-zavar kutató professzora a Plasztikai és rekonstruktív sebészet (Plastic and Reconstructive Surgery) című szakfolyóiratban megjelent tanulmánya szerint az amerikai nők több, mint 56, és a férfiak több mint 43 százaléka elégedetlen a kinézetével, s ez nagy késztető erő, ebből táplálkozik a divat, a kozmetikumok, a sport, a fogyókúra, és a plasztikai sebészet.

Az elégedetlenségből könnyen kifejlődik a kóros alaktalanság-érzet vagy más néven testképzavar (body dysmorphic disorder, BDD), Sarwer szerint az amerikai egyetemista lányok 2,5 százaléka eljut idáig.

Az egészségügyi szempontból nem teljesen kockázatmentes plasztikai műtéteket általában a tartós pszichológiai előnyök miatt támogatja az orvostudomány. Eltekintve attól, hogy - amint az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) röpirata írja - "a szilikon mellek nem tartanak egy életen át", a pszichológiai előnyök sem tartósak.

Kérdés, hogy mekkora, és milyen tartós mentális javulást okoz egy plasztikai műtét. David Sarwer adatai szerint a plasztikai beavatkozáson átestek között továbbra is az átlagnál gyakoribbak a pszichés rendellenességek. Például 18 százalékuk szed depresszió ellenes gyógyszert, míg az országos átlag csak 5 százalék.

"Természetesen" az átlagnál több közöttük a kóros testképzavarban szenvedő. Az operáltak egy ideig elégedettek magukkal, azután figyelmük más testrészük ellen fordul, kiújul bennük az alaktalanság-érzet.

A testképzavaros személyek között pedig az átlagnál 45-ször gyakrabban fordul elő öngyilkosság - írja Katharine Phillips pszichiáter az Amerikai Pszichiáter Társulat tudományos folyóiratában.

Mindez magyarázhatja több nagy felmérés váratlan eredményét, miszerint a szilikonos mellű nők között két-háromszor gyakoribb az öngyilkosság. A kutatók egy 13 ezer amerikai és 24 ezer kanadai nő sorsát követő vizsgálatnál arra számítottak, hogy az operált szépségeknél gyakrabban fordul elő rákos, vagy autoimmun betegség, de szignifikáns különbség csak az öngyilkossági rátában mutatkozott - idézte az American Journal of Epidemiology című szakfolyóiratot a The New Scientist című angol tudományos magazin.