Nem ad jelentést az intézmények egyharmada, holott kötelező az adatszolgáltatás az OEK által vezetett nosocomiális rendszerbe.
A legfrissebb, még nem publikált adatok szerint tavaly 139 kórházi járványt jelentettek (2008-ban 199-et) a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe (NNSR) – derült ki dr. Böröcz Karolina, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi-járványügyi Osztálya osztályvezető főorvosának tájékoztatójából a 8. Betegbiztonsági Fórumon.
A kórházi járványok kétharmada (111) nemcsak az egészségügyi ellátórendszerben, hanem más közösségekben is felüthette volna a fejét; a járványok egyharmada, vagyis 28 járvány minősíthető specifikusnak, olyannak, amely kifejezetten csak kórházi körülmények között alakulhatott ki. A két típusra osztott járványok aránya évek óta nem változik, tette hozzá Böröcz Karolina.
2009-ben a bejelentett calici járványok száma csökkent a 2008-as adatokhoz képest, ennek oka, hogy a 2007-ben új calici vírustörzs jelent meg, amely lényegesen nagyobb számban okozott járványokat 2008-ban az aktív fekvő beteg intézményekben.
Tavaly a járványok során összesen 2135 kórházi fertőzést jelentettek, ezekből 22 végződött halállal (a nem specifikus járványok során nem volt halálozás). A fertőzések túlnyomó többsége a 106 enterális járvány során alakult ki, míg a H1N1 egy légúti járványt okozott októberben 13 megbetegedéssel. Az enterális járványok között mindössze egy volt a bakteriális eredetű. Tavaly egy esetben okozott a szalmonella járványt ételmérgezés miatt, de a fertőzések csak a személyzet körében fordultak elő, a betegeket nem érintették. A járványok közül 80-at calici-vírus okozott, s 10 rota vírus-járvány is volt az elmúlt évben.
Ezek a nem specifikus, egyéb közösségben is előforduló járványok a kórházakban a nem manuális osztályokat érintik, leginkább a belgyógyászati jellegű, ápolási, pszichiátriai osztályon fordultak elő.
A csak kórházi, specifikus kórházi járványokról megállapítható, hogy évről évre súlyosabbak (kisebb arányban mutatkozik a sebfertőzés, a pneumónia, nagyobb arányban a véráramfertőzés-járvány). Gyakorlatilag a járványok kétharmada nem egy manifesztációjú: jellemzően van egy alapinfekció, ami aztán súlyosbodik egy másik fertőzéssel.
A kórokozók megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy többségük Gram-negatív baktérium s közülük is a multirezisztens baktérium. Ez nagy gond, ugyanis ellenük alig van hatékony antibiotikum forgalomban és fejlesztés alatt. A Gram-negatív kórokozók mellett az MRSA a specifikus járványok gyakori kiváltó oka; az MRSA gyógyítására fejlesztés alatt is vannak antibiotikumok.
A specifikus járványok fele jellemzően intenziv terápiás osztályokon, perinatális intenzív centrumokban, másik fele manuális osztályokon alakult ki. elő.
Az NNSR multirezisztens kórokozók által kiváltott nosocomialis moduljába 82 intézmény jelentett 1992 fertőzést, ez csupán az intézmények kétharmada, holott kötelező lenne. A véráram-fertőzés modulba 52 kórház 1436 fertőzést jelentett. A hiányzók között sajnos számos olyan van, amelyben nagykockázatú betegeket kezelnek. Mindkét modul bejelentéseinek száma 15-20 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.
A sebfertőzés surveillance adatbázis 2009-ben 10 022 különböző típusú műtéttel növekedett; a rendszerben 38 kórház 80 manuális osztálya vett részt. A hazai sebfertőzés surveillance adatai az Európai Unióval való összevetésben megfelelnek az EU-átlagnak, összegezte a főosztályvezető főorvos. Az intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggő fertőzéseinek meghatározására irányuló surveillance-ban 36 intézmény vett rész. Interhospitális összehasonlításra alkalmas adatbázis a központi oktató és nem oktató felnőtt intenzív osztályokra vonatkozóan áll rendelkezésre.
A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) 2004 novemberétől működik az Országos Epidemiológiai Központban. Az NNSR egységes standardizált, online adatgyűjtést tesz lehetővé az aktív fekvőbeteg intézményekben előforduló leggyakoribb nosocomiális fertőzésekre és kórokozóikra vonatkozóan. Az NNSR két alapvető részből áll: kötelező jelentések (multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések, véráram-fertőzések, nosocomiális járványok) és önkéntes jelentések (surveillance-ok).
Az NNSR legfontosabb célja, hogy olyan hazai adatbázis jöjjön létre, amely lehetőséget nyújt kórházak közötti illetve nemzetközi összehasonlításra. Az egyre bővülő adatbázis elemzése alapján költséghatékonyabb fertőzés megelőzési stratégiák kidolgozására kerülhet sor a jövőben. Mindezek mellett az NNSR minőségügyi célokat is szolgál azzal, megalapozza a szaktárca által meghatározott infekciókontroll indikátorokat vagy a KES (Kórházi Ellátási Standard) infekciókontroll standardjait.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!