Mindössze 48 órán múlik az életben maradás

Ha a fertőzés tüneteitől számított 48 órán belül nem kezdik el a H1N1 vírustól megbetegedett páciensek antivirális kezelését, nem sok esély marad a betegség leküzdésére. Ezt a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban az elmúlt hónapokban ápolt betegek kezelésének tapasztalatai alapján is megerősíti Brünner Szilveszter, az intézmény orvosigazgatója, aki kollégáival az országban elsőként elemezte a járvány helyi eseteit.

A kórház intenzív osztályát is vezető főorvos elmondta, hogy az intézményben kilenc igazoltan vagy gyanítottan újtípusú influenza A fertőzéstől megbetegedett pácienst kezeltek, közülük négyen haltak bele a szövődményekbe. A betegek átlagéletkora 49 év volt: a legfiatalabb 22 éves, a legidősebb 71 éves volt. Mindegyikük esetében közös, hogy egyikük sem részesült védőoltásban. A páciensek közül hatot gépi lélegeztetésre kapcsoltak, ennek ellenére többségük elhunyt.

A főorvos az előzmények alapján úgy összesítette a tapasztalatokat, hogy a betegeknél az osztályra történt felvételüket megelőzően 7-9 nappal kezdődtek a típusos influenzaszerű tünetek, amelyek az esetek többségében elmúltak, majd nehézlégzés lépett fel. Ekkor lettek pozitívak a mellkasi röntgenfelvételek is. Miután ezeknél a pácienseknél már jóval meghaladta a 48 órát a tünetek kezdete, az antivirális terápia érdemben már nem segíthetett, mert vírusos vagy másodlagos bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, súlyos oxigenizációs zavarral.

- Más lehetőségünk nem volt, mentünk az események után - fogalmazott Brünner Szilveszter.

Kifejtette azonban azt is, hogy Magyarországon, sőt világszerte ritkaságnak számító sikerrel kezelték az egyik legsúlyosabb betegüket. Egy 53 éves asszony 103 napig volt az intenzív osztályon, ebből 70 napon át gépi lélegeztetésre szorult. A 103. napon lényegében gyógyultan helyezték át másik osztályra a rehabilitációs időszakra.

Mintha átment volna az emberen az úthenger

Hogy pontosabb képet lehessen alkotni magáról az influenzáról, az orvosigazgató a vírus legfontosabb jellemzőit is összefoglalta. E szerint az influenzavírus rendkívül változékony, fertőző légúti megbetegedést okozó mikroorganizmus, amelynek sok alfaja létezik, és ezek egymással keveredve új vírust hoznak létre. A vírussal az embereken kívül madarak és emlősök is megfertőződhetnek, ez tovább gyorsítja a terjedés ütemét.

Két különböző vírusfaj keveredésekor egy teljesen új szerkezetű, a korábbiakhoz csak részben hasonlító vírus jön létre. Ezt a folyamatot angol szakszóval shiftnek nevezik. Ha a szervezet már korábbról is ismert vírussal fertőződik meg, az immunrendszer felismeri, és mielőtt elszaporodna, legyőzi azt. Az immunválasz erőssége attól függ, hogy az aktuálisan fertőző vírus szerkezete mennyire hasonlít a korábbiakhoz. Egy shift során azonban olyan vírus jöhet létre, amely elüt a korábbiaktól, tehát a szervezet a fertőzés pillanatában nem tud védekezni ellene. Ilyenkor az aktuális vírus "agresszivitása" határozza meg, hogy milyen károkat okoz a szervezetben. Néhány nap elteltével az immunrendszer működésbe lép, és képes válaszolni a korábban ismeretlen vírusra is, így legközelebb az már nem tud elszaporodni.

A mostani járvány világméretűvé válását a főorvos szavai szerint az okozta, hogy az immunrendszerünk egy korábban ismeretlen vírussal találta szemben magát, amely ellen nem tudott védekezni. A 2009 áprilisa óta terjedő vírustörzs esetében a shift minden bizonnyal disznók szervezetében ment végbe, innen ered a sertésinfluenza elnevezés. A vírus ugyanúgy terjed, mint az átlagos influenzavírus, és a tünetek tekintetében sincs jelentős különbség: magas láz, fejfájás, izomfájdalmak lépnek fel felső légúti fertőzés tüneteivel. A szakirodalom szinten minden esetben említést tesz a magas lázról és arról az érzésről, mintha az emberen "átment volna az úthenger" vagy "kifacsarták volna".

Az influenzás felnőttek egy-négy napos lappangási időt követően, a tünetek megjelenésétől számítva öt napig fertőzőképesek, gyermekek esetében ez egy hét is lehet. Ezután a tünetek enyhülnek, majd megszűnnek.

Hol a határ az orvos és a beteg felelőssége között

A világjárvány kezdete óta ismertté vált adatok szerint a megbetegedettek két százaléka került kórházba, akiknek közel egynegyede igényelt intenzív osztályos elhelyezést, jelentősen nagyobb arányban, mint egyéb szezonális influenza esetén. Ezeknek a betegeknek több mint 60 százalékát lélegeztették, közülük 11 százalék részesült olyan kezelésben, amelynek során a vér oxigéntelítettségét külső készülékkel biztosították. A gépi lélegeztetést kapott páciensek között magas volt a halálozási arány.

A megfertőződött betegek többsége 65 évnél fiatalabb volt. Az A típusú influenzafertőzés a páciensek többségénél pár nap alatt lezajlik, szövődmény nélkül gyógyul. Néhány betegnél viszont - ma még ismeretlen okok miatt - súlyos szövődmények fejlődnek ki. Ez lehet vírusos tüdőgyulladás, amelynek jellemzője a magas láz, köhögés, gyorsan bekövetkező légzési elégtelenség. Ugyanakkor a vírusfertőzés nyálkahártya-pusztító hatása miatt a tüdő érzékeny a bakteriális fertőzéssel szemben, másodlagosan tehát baktériummal felülfertőződve alakulhat ki tüdőgyulladás.

- A gyulladásos folyamatok nagymértékben gátolják azt, hogy oxigén jusson a tüdőből a véráramba. Ezt orvosi nyelven heveny tüdőkárosodásnak nevezik, amelynek során elpusztul a tüdőnyálkahártya, víz árasztja el a léghólyagocskák űrterét, és agresszív gyulladásos folyamatok gátolják a normális gyógyulást. A tünetcsoport legveszedelmesebb eleme az oxigénhiány, amelynek kezelhetősége alapvetően meghatározza a beteg sorsát - fejtette ki a nagykanizsai főorvos.

Utalt arra, hogy a nemzeti influenza-pandémiás terv tartalmazza a vírusellenes szerek alkalmazásának alapelveit, amelyek értelmében a kezelést a tünetek jelentkezését követően 48 órán belül el kell kezdeni. A Magyarországon forgalomban lévő, ehhez szükséges szerek alkalmazása csökkenti a tünetek fennállásának idejét, a betegség súlyosságát, de csak abban az esetben, ha valóban 48 órán belül elkezdik adni őket.

Egy, az amerikai kórházak intenzív osztályainak tapasztalatait feldolgozó közlés szerint nem halt meg olyan beteg, akinél időben elkezdték az antivirális kezelést.

Brünner Szilveszter aláhúzta azt is, hogy az eddigi ismeretek ellenére ma még számos fehér folt tarkítja a betegség kórélettani hátterét, terápiás lehetőségeit. Nem tudjuk például azt, hogy a szezonális influenzával ellentétben miért a fiatalabb korosztályban alakul ki súlyos szövődmény. Miért van az, hogy egyes emberek típusos tünetekkel pár nap alatt átvészelik a megbetegedést, mások pedig vírusos tüdőgyulladást kapnak?

- De azt meg végképp nem tudom megmondani, hogy hol a határ a beteg és az orvos felelőssége közt akkor, amikor nem él valaki az egészségügy számára milliárdokba került védőoltás lehetőségével - tette hozzá a főorvos.