HR menedzsment informatikai segítséggel

– Hogyan sikerült 2010? - kérdeztük Králik György ügyvezető igazgatót és Jámbor Krisztián kereskedelmi igazgatót az ünnepek előtt.

– Králik György: Meglehetősen érdekes év volt az idei, mert látszik, hogy a válságból kifelé megyünk, már jövő felé tekingetés is tapasztalható partnereink részéről is. A visszafogottság a jellemző, a valóságban nem nagyon történt HR területen fejlesztés az egészségügyben. Ez azért érintett érzékenyen bennünket, mert a HR-infomatika területén idén szinte nem tudtunk szervereket és rendszerszoftvereket eladni. 2009-ben 30 Oracle adatbázist és 20 nagy szervert értékesítettünk, idén csupán hármat. Mindenki visszafogta beruházásait, és ez jellemző a versenyszférában működő, és egészségügyi partnereinkre egyaránt. Ez egyértelműen bevételkiesést jelentett, ezért szolgáltatásainkat növeltük. Valamint a meglévő partnereink iránti elkötelezettségünket próbáltuk erősíteni. Nagyon örülünk annak, hogy egészségügyi piaci részesedésünk stabil, és a versenyszférában is meg tudtuk újulni, új partnereket szereztünk, mint például a Fotex-Ofotért csoport, Hilltop borászat, vagy a Tetra Pak.

– Milyen területen fejlesztették szolgáltatásaikat?

– Jámbor Krisztián: Két stratégiai irányra koncentráltunk: outsourcing bérszámfejtési szolgáltatásunkat tovább erősítettük, másrészt szoftvereink pedig egyre szélesebb megoldási palettát nyújtanak partnereinknek. Jelentős erőforrásokat fektettünk idén is a kutatás-fejlesztésre. Immár két és fél éve dolgozunk a Debreceni Egyetem Informatikai Karával együttműködésben egy K+F projekten, amelyben előremutató informatikai eszközöket fejlesztünk. Komoly sikereket értünk el a webalapú teljesítményértékelési rendszer, a munkatársak keresését ás kiválasztását segítő web-alapú toborzási rendszer, illetve egy HR-VIR rendszer, azaz a humán erőforrás adatokból vezetői információkat megjelenítő rendszer fejlesztésében.

– Hogyan kapcsolódik egymáshoz a kutatás-fejlesztési és a napi rendszerfejlesztési tevékenység?

– K.Gy.: Debrecenben négy hallgató vesz részt a K+F tevékenységben, munkájukat Dr. Adamkó Attila adjunktus úr fogja össze, és jelentős eredményeket érünk el közösen. Az informatikus hallgatók vérfrissítést jelentenek a mi fejlesztőinknek, akik bár nagy rutinnal végzik feladatukat, de a kreatív fiatalok sok esetben áttörést jelentő ötleteket fogalmaznak meg. Úgy érezzük, mi is hasznosak vagyunk a hallgatók számára, mert egy működő alkalmazásba tudnak bedolgozni, és rutinos kollégáink tanácsai alapján tényleg megtanulják, hogy mi az adatbázis-felépítés, mik az összefüggések egy nagy rendszerben. A K+F tevékenység és a napi rendszerfejlesztés viszont el is különül egymástól, hiszen K+F-ben a jövőépítés a lényeg, a napi fejlesztésben pedig valamivel földhözragadtabbak, jellemzően jogszabálykövetők vagyunk, bár itt is mindig az előremutató megoldásokra törekszünk.

– Milyen hosszabb távú fejlesztési koncepciót fogalmaztak meg?

– J.K.: Teljes mellszélességgel a web felé kell nyitni, mert most már elérkezett a webes rendszerek ideje. Ez azt jelenti, hogy mostantól egy böngészővel bármilyen informatikai eszközről: munkaállomásról, notebookról, netbookról, tábla pc-ről, mobiltelefonról, iPhone-ról, iPad-ről, szinte bárhonnan elérhető rendszereket igényelnek felhasználóink. Ezt a tendenciát mi már hosszú évek óta szemléljük, pontosan erre építjük szoftvereinket Java-alapon. Az új Web-es technikák és trendek teljesen más szemléletet igényelnek tőlünk és felhasználóinktól egyaránt. Egyszerűbb képernyőkre, azonnali help felületre, a programból gyorsan elérhető dokumentációra van szükség. Ennek megfelelően teljes mellszélességgel az online rendszerek felé fordulunk.

– Hogyan határozná meg webes jövőképüket?

– K.Gy: November közepén rendeztük meg az idei Orgware Napot, éves partnertalálkozónkat, amely nagy sikerrel zárult. 311 partnerünk jelent meg az eseményen, az APEH-ből és OEP-től érkező szakavatott előadók tartottak partnereink számára szakmai előadásokat. Saját prezentációnkban pedig jövőképünket próbáltuk felhasználóink felé közvetíteni. Azt a célt tűztük ki, hogy partnereink megvitathassák és azonosulhassanak vele. Ennek lényege, hogy egyszerűbbé válik a technológia, nincs szükség már telepített szoftverre, egy egyszerű webes böngésző és egyedi azonosító ismeretében kezelhetővé válik a rendszer, amely bármilyen eszközzel és bárhonnan elérhető. A felületet azonban nyilvánvalóan közérthetővé kell tenni, mert már nem csak a HR-eseknek, bérszámfejtőknek, hanem a dolgozóknak kell adatkommunikációs felületet létrehoznunk. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházása volt ez a fejlesztés, de az alagút végen már kiléptünk, így web-es szoftvereink januártól termékként elérhetők. Bizakodva várjuk a visszajelzéseket, reméljük nagy sikerünk lesz.

– Mennyire vállalkozó kedvűek kórházi partnereik?

– J.K.: Az elmúlt hónapok legpozitívabb fejleménye számunkra, hogy több év kihagyás után két partnerünk is visszatér hozzánk: a komlói kórháznál már a JDolBer HR, bér és TB számfejtési szoftverünk bevezetésének végén tartunk, a berettyóújfalui kórházzal szintén igen előrehaladottak a tárgyalások, így reményeink szerint ők is visszatérnek az Orgware-hez és így JDolBer rendszerhez. Partnereink visszaigazolják elkötelezettségünket, hiszen megtapasztalták a JDolBer rendszeren kívüli életet és annak nehézségeit. A vállalkozó kedv egyébként szerencsére több kórházra is igaz. Annak ellenére, hogy az egészségügyben nagyon kevés a beruházási forrás, több termékünk is sikeresen fut. A JJelenlét Munkaidő-nyilvántartó modult három új helyen: Szigetváron, Nagyatádon és a győri Petz Aladár Megyei Kórházban fogjuk elindítani az év végen. Ezek a sikerek, valamint partnereink kreativitás iránti igénye mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy jó üzleti évet zárjunk, és a nehézségek ellenére továbbra fenntartsuk stabilitásunkat, és stratégiánk alapján tovább dolgozhassunk jövőképünk megvalósításán.

– Mennyire voltak sikeresek az egészségügyön kívüli területeken?

– J.K.: A Magyar Államkincstárban megvalósult szoftverbevezetésünk annyira jól sikerült, hogy ezen a területen továbblépünk. Elkészítettük a JDolBer rendszer kormánytisztviselői és köztisztviselői programverzióját, így rendszerünk annyira megerősödött, hogy önálló kormányzati és önkormányzati divíziót hoztunk létre. Ehhez megnyertünk egy olyan szakembert Török Attila személyében, aki hosszú ideje foglalkozik HR-informatikai rendszerekkel, a piac elismert szereplője, olyannyira, hogy egyetemeken is oktatja a HR rejtelmeit. Ezt a területet szeretnénk megerősíteni, de mivel a szakmai irány a jelenlegitől jelentősen eltér, ezért külön csapatot építünk ki rá. 2011-ben e fejlesztéssel nagyon komolyan fogunk foglalkozni, és reményeink szerint eljuthatunk abba a helyzetbe, hogy a kórház és a fenntartó önkormányzat is azonos HR-informatikai rendszert használjon. Ez elősegítheti egy egységes önkormányzati adatszolgáltató rendszer felépítését is.

– Milyen egyéb fejlesztéseken dolgoznak?

– K.Gy.: Jövőre elindítjuk az Orgware Felhasználói Klubot, amelyben az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolattartás valósul meg ügyfeleink között. Rendszereink még inkább felhasználóbaráttá tételében nagyon fontos számunkra, hogy folyamatos felhasználói visszajelzést kapjunk partnereinktől. Emellett rendszereinket úgy fejlesztjük tovább, hogy támogassák a többnyelvűséget, ez több multinacionális cégünk kérése volt. A cél az, hogy korlátlan számú nyelvet tudjon kezelni a szoftverünk. Ezzel a fejlesztéssel a magyarországi központú, de a környező országokban is leányvállalatot működtető cégek a HR-adatokat egy rendszerben tarthatják nyilván, úgy, hogy mindenki a saját nyelvén tölti fel az adatokat, használja a rendszert.

– Szükség lehet valaha ilyen fejlesztésre az egészségügyben is?

– J.K.: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy partnereink fele az egészségügyben, az oktatásban, vagy más közintézményeknél dolgozik, a másik fele pedig jellemzően versenyszférás, esetleg multinacionális vállalat. Ha a versenyszférában megjelenik egy új technológiai igény, azt szépen lassan megpróbáljuk átültetni a közszférába, így az egészségügybe is. A multinacionális cégek 10-12 éve kezdtek el foglalkozni karriertervezéssel, munkatársfejlesztéssel, tanulási szándék felmérésével, gyakorlatilag a valódi HR-menedzsmenttel. Ebből mi is sokat tanultunk, amelyet továbbadunk egészségügyi partnereinknek. A magyar egészségügyben óriási előrelépésnek tartjuk, hogy ma már egyre több kórházról elmondható, hogy van HR-igazgatója. Szakmai küldetésünk meghatározó része, hogy nevesítsük a humán erőforrás gazdálkodás szerepét. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy óriási felelősséget jelent a területtel való tudatos foglalkozás, mert jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni megfelelő metodika használatával.

– A modern kórházban humán erőforrás gazdálkodásra vagy munkaügyi tevékenységre van szükség?

– K. Gy.: Mindkét tevékenység elengedhetetlen, és egyáltalán nem biztos, hogy eltérő személyeknek kell ezekkel a feladatokkal foglalkozni. A bér- és munkaügyi tevékenység abszolút elengedhetetlen szakmaiságot visz a tevékenységbe a jogszabályi kötelezettségek megfogalmazása, a munkaszerződések készítése, és a bérszámfejtés elvégzése során. A humán erőforrás menedzsment pedig ugyanazokkal a munkavállalókkal foglalkozik, csak más szempontok szerint. Összefogja a munkatársak kiválasztásának folyamatát, a felvételt követően foglalkozik az életút megtervezésével, a továbbtanulással, a motivációk meghatározásával, és ez elkötelezett munkatársakat eredményez. Sajnos, ezek a funkciók általában hiányoznak a magyar egészségügyből, de nem lehetetlen a helyzet, szerencsére van már olyan kórház partnereink között, ahol a menedzsment nagyon nagy figyelmet fordít ezekre a funkciókra.

– Humán erőforrás menedzsment szempontból mi a véleményük a magyar egészségügyben tapasztalható, nagyobb üzemméret létrehozására irányuló tulajdonosi törekvésekről?

– J.K.: Ma gyógyszernek látszik az integráció, a holdingosítás, ennek nyilván van logikus eleme, például az, hogy az adminisztrációt össze lehet vonni. Hatékonyabbá lehet tenni a gazdasági, gazdálkodási tevékenységet, a beszerzést és az önálló gazdálkodás miatt a HR- és bérszámfejtési tevékenység is saját kézbe kerülhet. Az összevonások egyik meghatározó szakmai előnye az erőforrás-gazdálkodásra történő jobb rálátás, márpedig a kórházi költségvetés 60-70 százalékát kitevő bérköltséget nem árt napi pontossággal követni. Jobban lehet gazdálkodni, ha a bérszámfejtés az intézményen belül működik, a forrásokat jobban át lehet látni, trendanalíziseket lehet készíteni, és a jogszabályi változások alapján is lehet tervezni a jövőt. Az ilyen jellegű tendenciát az Orgware nagy szakértelemmel támogatja hosszú évek óta, sok kórházi összevonás szerepel a referenciáink között.

– Ezek a változások maguk után vonják a modern HR-szemlélet megvalósulását?

– K.Gy.: Az integrációk során általában gazdasági társasági átalakítás valósul meg, ebben az esetben pedig teljesen indokolt az önálló számfejtés létrehozása és a humán erőforrás menedzsment optimálisabbá tétele. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az önálló gazdálkodás és az önálló bérszámfejtés jelentős szervezeti megtakarításokat eredményezett. E forrásokat viszont érdemes bent tartani a rendszerben, és a HR-tevékenység fejlesztésére, a humán menedzsment koncepció megvalósítására fordítani. Így talán el lehet érni, hogy a szakdolgozók, orvosok és menedzsment szakemberek hosszú távon is a magyar egészségügyet válasszák.

(A beszélgetés teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap 2010/12. számában olvasható.)