Struktúrák között: stabil fejlődés, mobil perspektíva

Topor Gáborral, az ISH Informatika Kft. ügyvezető igazgatójával a nemzetközi és a magyar jelenlétről, a kisebb és nagyobb szervezetek közötti egyensúlyról beszélgettünk.

– Igazgató úr, 2010 volt az első teljes üzleti évük a Magyar Telekom Csoporton belül. Milyen tapasztalatokat és eredményeket hozott az ISH Informatika Kft. számára az idei év?

– Az elmúlt éveket tekintve, a tulajdonosváltás volt a legnagyobb esemény cégünk életében, amely alapvetően két területen hozott változást. Egyrészt, igazodnunk kellett a Magyar Telekom Csoport működéséhez, ami nem volt egyszerű feladat. A Magyar Telekom az egyik legnagyobb magyarországi cégcsoport, mintegy 10 ezer főt foglalkoztat, és át kellett vennünk azokat a belső folyamatokat, pénzügyi jelentési formákat, tevékenységeket, amelyeket alkalmaz a cég. Különböző szervezeti elvárásoknak kellett megfelelni, és meg kellett találnunk a cégcsoporton belüli együttműködési pontokat, annak érdekében, hogy az ICT, azaz infokommunikációs területén fennálló szinergiákat jobban ki tudjuk használni. Megtanultuk, hogyan működjön együtt a cég menedzsmentje az új tulajdonossal, valamint a cégcsoport célkitűzéseivel, és rájöttünk arra is, hogy stratégiai tervezésben hogyan tudunk együtt dolgozni. Meghatároztuk , hogy a nagyvállalati üzletágban, a T-Systems-en belül hogyan tudunk a cégcsoport többi cégével, a KFKI-val, az IQSYS-szel és a Dataplex-szel együtt sikeresek lenni. Ezek a vállalatok a saját területükön, infrastruktúra, egyedi szoftverfejlesztés és szerverhoszting tekintetében kétség nélkül piacvezetők a hazai piacon.

– Milyen valódi előnyök származnak a cégcsoporton belüli működésből?

– Két előnyt mindenképpen ki kell emelnem. Egyrészt, egy hagyományos pénzügyi befektetőnél egy szakmai befektető sokkal stabilabb, hosszú távú partnerséget, erősebb hátteret ad az ISH Informatika Kft.-nek, másrészt a cégcsoporton belül, a Deutsche Telekomban és aT-Systems-ben rengeteg olyan tudás halmozódott fel, ami az e-Health-szel és m-Health-szel, azaz az elektronikus egészségügyi és mobil egészségügyi megoldásokkal kapcsolatos. Ezek az új üzleti fejlesztések jelentős portfólió-bővülést jelentenek cégünk számára, amelyeket fokozatosan szeretnénk a magyar piacra bevezetni. Emellett az is jelentős előny, hogy ahol a T-Systems jelen van a nemzetközi porondon, a mi termékeinket is egyszerűbb lesz értékesíteni, illetve a teljes cégcsoport e-Health stratégiájába jelentős beleszólásunk lehet.

– Miről szól a cégcsoport e-Health stratégiája?

– A következő öt évre négy nagy innovációs területet jelöltünk ki, amelyek között az e-Health az egyik. Az európai társadalom mostanában szembesül azokkal az általános problémákkal, hogy népessége egyre öregszik, az egészségügyi ellátás egyre többe kerül, és erre egyre kevesebb állami erőforrás áll rendelkezésre. Ebben segítenek az optimális informatikai megoldások, amelyek költséghatékonyabbá és gyorsabbá teszik az ellátást, és a betegeket az otthoni ellátáson keresztül jobban bevonják az ellátórendszerbe, akár internetes vagy egyéb mobilkommunikációs megoldásokon keresztül. Ezek a stratégiai célok egyébként egybeesnek az Európai Unió egészségügyi célkitűzéseivel.

– Milyen eredményeket értek el külföldön?

– Az elmúlt év arról szólt, hogy megvetettük a lábunkat a környező országok piacain, 2010 a stabil fejlődés éve volt. Lengyelországban, Boszniában, Szerbiában tovább erősítettük pozícióinkat, még több kórházi intézmény lett a partnerünk, de sikeresek voltunk Csehországban is, ahol a brnói egyetemi kórházban vezettük be az e-MedSolutiont. Kelet-Európai fejlődésünk következő mérföldköve volt horvátországi megjelenésünk, valamint az első nyertes tenderünk Romániában.

– Mikor lesz nagyobb partneri körük Magyarországon kívül, mint itthon?

– A külföldi terjeszkedés meglehetősen lassú folyamat. Az egyes bevezetési projektek ott is fél évtől több évig tartanak. Ezért még hosszú évek lelkiismeretes munkájára van szükség ahhoz, hogy a külföldről származó árbevétel mértéke elérje a magyarországi teljesítményünket. De nem ez a célunk, hanem sokkal inkább a stabil fejlődés, amelynek során a magyar piac is bővül. Magyarországi központú, magyar irányítású vállalatként, különösen fontosnak tartjuk a magyar ügyfélkör megtartását, és piaci pozíciónk további erősítését.

– Milyen tapasztalatokat szereztek a külföldi bevezetések során?

– A magyar egészségügyi informatika akár a nyugat-európai, akár a kelet-európai országokkal összehasonlítva, különösen fejlett, mivel Magyarországon általában monolit rendszerrel fedik le az intézmények informatikai igényeiket. Ez Nyugat-Európában nem szokásos, ezért a mi rendszereink sokkal többrétegűek, sokkal nagyobb funkcionalitást nyújtanak, mint a nyugat-európai szoftverek. Kelet-Európa tekintetében előnyünk abból származik, hogy nálunk sokkal előbb valósult meg az egészségügyi informatika fejlesztése, mivel az elektronikus jelentés, a HBCS bevezetése sokkal előbb történt meg itthon, mint a környező országokban, és ennek köszönhető, hogy rendszereink fejlettségében jóval előrébb tartunk a környező országokkal szemben.

– A tavaszi MKSZ kongresszuson már új megoldásokat is bemutattak, mint például az FVIR mobiltelefonos vezetői információs rendszert. Milyen hasonló fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt hónapokban?

– Az e-MedSolution technológiájából adódó mobil elérhetőséggel kapcsolatos fejlesztések képviselték az egyik súlypontot, hiszen az e-MedSolution eleve webes felületen működik, tehát bármilyen mobil eszközről használható, amelynek hozzáférése van a kórházi rendszerhez. Ezért olyan modulokat fejlesztettünk ki, amelyek még könnyebbé teszik ezen eszközök használatát és a kényelmes mobil elérést. Néhány konkrétumot is említve, megvalósult az e-Lázlap, amelyeket az egészségügyi tablet PC-kre fejlesztettük ki, illetve az FVIR felsővezetői információs rendszerünk egyre népszerűbbé válik, hiszen egyre több kórházvezető partnerünk használ érintő kijelzős okostelefont. A fejlesztések másik súlypontja a hatékonyságnövelő digitális fejlesztés. Ezen a területen egy nagyon hasznos újdonságot, az SAP-alapú e-Számlát kínáljuk ügyfeleinknek, illetve több olyan mobil alkalmazást, melyek a betegek távmonitorozását segítik elő. A következő MKSZ Kongresszuson természetesen elérhetőek lesznek ezek a termékek, de meglévő ügyfeleinket addig is megpróbáljuk meggyőzni ezen informatikai újdonságok szakmai értékéről.

– Milyen előnyöket nyújthat az e-Számla rendszer a magyar kórházaknak?

– Az e-Számla rendkívül hatékony és modern megoldás a számlák továbbítására és kezelésére. Nincs szükség a számla kinyomtatására, a postai költségeket is megtakaríthatjuk, a számlát elektronikus úton, digitális aláírással továbbíthatjuk, pillanatokon belül eljuttatható, és a kézbesítés tényéről e-mailben, vagy webes rendszeren informálódhatunk. Az intézmények számára óriási megtakarítást jelenthet a kimenő számlák elektronizálása, hiszen egy számla nyomtatási és postázási költsége meghaladja a száz forintot, és egy nagyobb intézmény, egy egyetem havonta akár több ezer számlát is kibocsáthat.

– Reméljük, sokan valósítják meg ezt az átállást. Kik használják ma a rendszert?

– Egyelőre a saját tapasztalatainkat tudjuk felajánlani, hiszen mi pontosan azért vezettük be az e-Számla rendszert, mert a saját bőrünkön is szerettük volna megtapasztalni az előnyöket, illetve az átálláshoz kapcsolódó kihívásokat. Így nyugodt szívvel ajánlhatjuk partnereinknek a megoldást. Csakúgy, mint más zöld technológiákat. A Magyar Telekom Csoporttal együtt mi is elindultunk a virtualizáció és a zöld technológia irányába, kicseréltük a szerverparkunkat környezetbarát szerverekre. Az ún. blade technológiával húsz elavult, nagy fogyasztású szervert váltottunk ki, és ma meglévő szervererőforrásainkat sokkal optimálisabban használjuk ki úgy, hogy a gépek kevesebbet fogyasztanak. Így már ezt a technológiát is tudatosan ajánljuk partnereinknek.

– Mennyire készült fel az ISH a magyar egészségügyben konszolidálódó nagyobb szervezetek kiszolgálására?

– A nagy egészségügyi szervezeteknek kétféle megoldást is kínálunk. Az egyik meglévő termékportfóliónk, amely bizonyítottan képes az összetett rendszerek kiszolgálására, mind gazdasági, mind egészségügyi területen, hiszen rendszereink mind a négy orvosi egyetemen és a legnagyobb egészségügyi ellátó intézményekben működnek, több tízezer felhasználóval sikeres referenciákat nyújtva. A másik megoldás egy olyan integrációs felület, amelyben az inhomogén rendszereket egy magasabb szintű felületen integráljuk. Ezek a rendszerek folyamatosan adatot cserélnek egymással, így biztosítva az átláthatóságot, illetve a betegek online adatelérését. Tehát minden szempontból felkészültünk a várható kihívásokra. Maga a cégcsoport a teljes szolgáltatási portfóliót képes nyújtani a nagy egészségügyi szervezeteknek, az infrastruktúrától a szerverhostingon át egészen a végfelhasználói alkalmazásig vagy akár az utolsó csavarig – az informatikában ezt inkább úgy mondjuk, hogy az „utolsó bitig".

– Mennyire voltak sikeresek az elmúlt évben Magyarországon?

– Nagyobb szerződéseinket sikerrel tudtuk megújítani, így partneri körünk idén is stabil maradt, sőt még két intézménnyel bővült is, ami a telített magyarországi piacon jó eredménynek számít. Komoly erőforrásokat fordítunk a kutatás-fejlesztésre is, két uniós finanszírozású GOP-projektben is részt veszünk. Az egyik a Debreceni Egyetemmel együtt alapított Szilícium Mező Klaszter, a másik a veszprémi Pannon Pólus Klaszter, mindkettőben jelentős K+F tevékenységet végzünk. Emellett megnyertük a „MagTár" nevű projektet, melynek célja egy országos virtuális gyermekkórház létrehozása, amelyhez az iskolaorvosok, gyermekkórházak és csúcsellátó egyetemek is hozzáférést fognak kapni.

– Hogyan látják a következő évet? Milyen kihívásokkal kell szembenézni?

– 2011 számunkra az Európai Unióról szól, sokkal inkább, mint korábban. Egyrészt azért, mert az első félév magyar uniós elnöksége miatt sokkal jobban fókuszba kerül az ország, ez pedig segítheti a magyar cégek külföldi megjelenését. Másrészt azért, mert a kormányzat kimondta: stratégiai terület az egészségipar, egészségturizmus fejlesztése, amely elsősorban uniós forrásokból valósul meg, és megkívánja a kiszolgáló intézmények fejlesztését is. Ezt szeretnénk saját eszközeinkkel a közeljövőben támogatni, az uniós felhasználásra és együttműködésre alkalmas háttér kialakításával.

(A beszélgetés teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap 2010/12. számában olvasható.)