Így látták az önjárásba kezdett egészségügyért felelős főpolgármester-helyettest a kórházvezetők.
Derült égből villámcsapásként érte a kórházigazgatókat a tegnapi, megbeszélésként meghirdetett, ám nyugdíjazásukba, felmondásukba torkolló látogatás a Városházán Szentes Tamás főpolgármester-helyettes dolgozószobájában.
Döbbenet vett erőt a Kórházszövetség éppen zajló ülésén jelenlévőkön is, közöttük Velkey Györgyön, aki épp aznap esküdött fel fővárosi egészségügyi bizottsági elnöki tisztségére: nem tudott Szentes Tamás lépéseiről. Gyorsan zárt ülést rendeltek el.
Az intézmények vezetői szenvedő és megalázott alanyai a történteknek, annak a sajtó előtt is egyre inkább kirajzolódó belső harcnak, amely Tarlós István és Pesti Imre között folyik, s amely kaotikus helyzetet teremt. Pesti embere, Szentes Tamás éppen Tarlós távollétében (a főpolgármester Szerbiában tartózkodott) érezte úgy, hogy cselekedhet, nyilván kellő erőt érzett ehhez a háttérből, s lehet, hogy egyfajta autonomitásként élte meg városházi státuszát. Másra nemigen lehet gondolni – vélik a fővárosi kórházvezetők, akik persze lázasan keresnek magyarázatot.
Háttérben kívánnak maradni, nevüket nem adják nyilatkozatukhoz, mondván: ha az óriások dübörögnek, jobb távol lenni tőlük.
Egyik nap arról hallanak, hogy kórházintegráció lesz, s ezzel kapcsolatban behívják őket egy február elsejei megbeszélésre. Aztán arról olvasnak a médiában, hogy államosítják a budapesti kórházakat, majd arról, hogy a főpolgármester átadna négy kórházat az államnak (a Semmelweis Egyetemnek), ezután híre jön, hogy január 31-én a közgyűlésen leveszik napirendről Szentes előterjesztését, amely az integrációt készítené elő.
Tarlós azzal indokolja a lépést, hogy addig nem tárgyalnak a fővárosi egészségügy átalakításáról a városházán, amíg meg nem állapodnak a kormány képviselőivel, végső soron Orbán Viktor miniszterelnökkel a kórházak finanszírozásáról.
A hírek olvastán, hallatán azt várják a kórházvezetők, hogy kapnak egy körtelefont, miszerint mégsem kell mennünk kedden, ám ilyen hívás nem érkezik, tehát szép sorban megérkeznek Szentes Tamáshoz. A megbeszélés helyett azonban legnagyobb döbbenetünkre nyugdíjazzák őket vagy felmondanak nekik. Még fel sem ocsúdnak, amikor Tarlós felhívja az egyik kórházvezetőt azzal, hogy az akasztás elmarad, és ezt mondja meg mindenkinek.
Van, aki igyekszik humorosan felfogni a történteket már csak saját lelki egészsége miatt, mondván, a főpolgármester-helyettesek „kihordási ideje" rövidebb, mint a minisztereké. Nem kérdés, hogy Szentes Tamás elvérzik, nem maradhat a posztján. Bukásával együtt azok az emberek sem kerülhetnek főigazgatói székbe, akiket erre kiszemeltek.
Mindannyian állítják: nagyon rossz üzenete van a háttérben húzódó hatalmi harcnak, mert elbizonytalanítja az ellátókat, elveszi az időt, hiszen a beteg helyett a politikával kell foglalkozniuk.
Tarlós István és Szócska Miklós mai rendkívüli tájékoztatója
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!