Nem járható út a dunaújvárosi modell

A Magyar Kórházszövetség decemberben megbeszélést folytatott a kórházi beszállítók képviselőjével azért, hogy az adóssággal kapcsolatban tájékozódjunk: milyen problémák vannak, és hogyan látják az esetleges kiutat. A beszállítói oldal jelezte, hogy nemcsak a kintlévőség nagyságrendje problémás számukra, hanem az is, hogy attitűdváltás történt az adósság minősítésében. A kórházak adóssága eddig a lassan, de biztosan megtérülő kategóriába tartozott. Ugyanakkor, az elmúlt időszakban előfordultak olyan precedensek (lásd: Eger, Dunaújváros), ahol egyáltalán az adósság megtérülése is kérdésessé vált – ezeknek azonban nemcsak pénzügyi, hanem adott esetben jogi vetületei is vannak.

Ennek tisztázása érdekében szükségesnek tartottuk, hogy konzultációra hívjunk egy jogászcsapatot, aki a dunaújvárosi kórház ügyével foglalkozik. Hegedűs László a büntetőjogi terület szakértője, M. Tóth Balázs pedig a polgári peres ügyekkel foglalkozik – mondta el Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnöke a KÓRHÁZ szaklapnak.

- Az általunk készített szakvélemény szerint a jelenlegi magyar jogszabályok nem teszik lehetővé azt, hogy csak „úgy", következmények nélkül felszámolás alá lehessen vinni azokat a gazdasági társaságokat, amelyek korábban üzemeltették az egészségügyi intézményeket – magyarázza Dr. M. Tóth Balázs. A jogszabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a non-profit vállalkozások ügyvezetői, menedzsmentje, illetve a tulajdonosok részéről a felhalmozott tartozásokra biztosítékot lehessen követelni. Olyan megoldás tehát nem képzelhető el, hogy ezekért a tartozásokért ne kelljen helytállni. Tévedés tehát, hogy ez a modell – a konszolidációnak az a módja, hogy minden veszteséget a beszállítókra terhelnek –, működőképes legyen. Fontos megemlíteni továbbá, hogy nemcsak a tulajdonosok – tehát az alapító(k), illetve a cégek tulajdonosainak – felelőssége állapítható meg, hanem a kórház, az intézményvezetők anyagi felelőssége is. Nem beszélve arról, hogy ezeknek az időbeni érvényesítése sem fog késedelmet szenvedni, mert még a felszámolási eljárásban van lehetőség arra, hogy ezeket a felelősségeket a bíróság megállapítsa.

- Amikor megkaptuk a megbízást, azzal a problémával szembesültünk, hogy a kórháznak az egyik nap még körülbelül két milliárd forintos tartozása volt, majd másnap kijelentették, hogy nincs adóssága. Ezt az esetet a büntetőjogra transzformálni az első pillanatban nagyon könnyűnek tűnt. Aztán rájöttünk, hogy bizony ez nem ilyen egyszerű kérdés – magyarázza Dr. Hegedűs László. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi ellátás egy olyan közfeladat, amit minden áron biztosítani kell, a beszállítók érdeke pedig másodlagosnak tűnik. Azonban egyértelművé vált számomra, hogy ez egyáltalán nem így van – minden érdeket figyelembe kell venni, és a jogtalanság talaján nem lehet elkövetni jogszerűnek tűnő lépéseket. Ezért olyan szankciókkal kell fenyegetetté tenni ezt a magatartássorozatot, amely meggátolhatja azt, hogy a jövőben bárkivel szemben ez a gondolat felvetődjön, és országszerte ezt gyakorolják, s így több száz vállalkozás munkáját teszik gyakorlatilag lehetetlenné.

Amikor nekiláttunk a feladatnak, akkor megállapítottuk, hogy a vizsgált eset bizony többfajta bűncselekmény megvalósításának gyanúját veti fel. Hangsúlyozom, hogy ez csak gyanú, mert Magyarországon büntetőjogi felelősséget egyedül és csakis kizárólag a bíróság állapíthat meg, tehát egyelőre csak egy szakvéleményt prezentáltunk, amiből több bűncselekményt látunk megvalósultnak. A legfontosabb, hogy megnézzük, a konkrét esetben milyen büntetőjogi kategóriák fordulhatnak elő. A „Ne lopj!" már a Tízparancsolatban is benne van, és elvileg hasonló alapelv szerint kijelenthetjük, hogy ne szűnjél meg olyan társasággal, melynek tartozása van. Egyik napról a másikra nem lehet félretenni egy társaság tartozásainak sorát.

Ha ez mégis megtörténik, bizony nemcsak a kórház vezetése, hanem az alapító felelőssége is vizsgálandó. A Büntető törvénykönyvben szerepel ez a meghatározott tevékenység: fedezetelvonó csődbűncselekmény. Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetőképtelenné válást, vagy annak látszatát valamilyen magatartással idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A teljes beszélgetés a Weborvos Pro-n.

(Dr. Mészáros Lajos, a dunaújvárosi kórház főigazgatójának reagálása a következő Kórház címú szaklapban jelenik meg.)