Nem lesz egyéni gyógyszerkeret

Nem lesz egyéni gyógyszerkeret! – közölte az egészségügyi minisztérium szakállamtitkára az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, a gyógyszergazdaságossági törvényjavaslat tárgyalása során. Horváth Ágnes elmondta, hogy a tervezett szabályozás célja egyrészt a kiszámítható, biztonságos, átlátható gyógyszerpiac megteremtése, másrészt az, hogy a gyógyszerkassza betartásának felelősségén az orvosok, a gyártók és a forgalmazók egyaránt osztozzanak. Ez utóbbit rögtön számokkal is igazolta.

A szaktárca kalkulációi szerint a bevezetni szándékozott gyártói rabat – amelynek egy-egy cégre eső mértéke attól függ, hogy az adott vállalat mekkora részt hasít ki az egészségbiztosító ártámogatásra szánt keretéből – 30-35 milliárd bevételt hozhat, a gyártók által alkalmazott orvos- és patikalátogatók (számuk összesen 2704 fő) licence-díja, némi létszámcsökkenés után, 10 milliárd bevételt eredményezhet. A nagykereskedők által fizetendő 0,5 százalék 400-450, míg a 30 millió forintnál nagyobb éves árrés-tömeget produkáló patikák – melyek száma a szakállamtitkár szerint 1100 – szolidaritási adója ugyancsak 400-450 milliós bevételt jelent.

A patikaalapítást illetően három év múlva következne be a teljes libarilizáció, addig bizonyos többletszolgáltatások vállalásával lehetne gyógyszertárat nyitni. A minisztérium a generikus gyógyszerek alkalmazására szeretné ösztönözni a doktorokat, ehhez segítségként minősített számítógépes programot bocsát rendelkezésükre. Egyéni gyógyszerkeret nem lesz, az viszont nem került ki Horváth Ágnes szavaiból, hogy miként kívánják a felíróknál csökkenteni a gyógyszerkasszára nehezedő nyomást. A szakállamtitkár szavai szerint „az orvosok összehasonlító értékelésére" kerül majd sor, ám az nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent.

A rövid bevezető után számos kérdés hangzott el. A gyógyszergyártók három, forgalmi típusú adóval való sújtása vajon megfelel-e az európai normáknak, szabályoknak? Ki viseli a felelősséget, ha a kötelezően alkalmazott gyógyszerszoftver ajánlására felírt gyógyszer egészségkárosodást okoz? (Csáky András MDF) Az új szabályozás megerősíti-e az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) szerepet, s mi lesz a patikákban expediáló asszisztensekkel? (Schvarcz Tibor MSZP) A tervezett gyártói befizetések miként aránylanak a nemzetközi gyakorlathoz? Mi a helyzet az intézeti gyógyszertárakkal, mely fogalmat nem igazán árnyaltan használja a tervezet. (Kökény Mihály MSZP) Igaz-e, hogy a közgyógyellátottak jelenleg 12.000 forintos keretét jövőre a felére csökkentenék? (Garai Istvan MSZP) A medicinák patikán kívüli árusításával egy jól használható mérget kapnak a vásárlók, fejtette ki Puskás Tivadar (KDNP), míg Nagy Kálmán (KDNP) azt kifogásolta, hogy a pénzügyi tárca gyámsága alá hajtja az egészségügyet, s aziránt érdeklődött, vajon a patikákon kívül árusított gyógyszereket milyen korhatár alatt nem vásárolhatják meg a fiatalok, s ezt miként kívánják ellenőrizni. A paralel gyógyszerimport lehetőségei iránt érdeklődött Mikola István (Fidesz), aki azt is szóvá tette, hogy a legolcsóbb készítmények alkalmazásának kötelezővé tétele 1,5 millió akut beteg gyógyszerelésének átállítását jelenti. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a tervezetben szereplő okok némelyikére hivatkozva nem lehet befagyasztani a gyógyszerárakat. Nyúl István (MSZP) szerint a kistelepüléseken a helyi, ügyeletet is ellátó doktorok kézigyógyszertárral való felszerelése oldaná meg a betegek sürgősségi gyógyszerellátást.

Válaszában a szakállamtitkár elmondta, hogy a törvénytervezet megfogalmazásakor a német mintát vették alapul, amely például – bár csökkenő mértékben -, de előírta a gyártói rabat befizetését. (Németországban ez 16,10 majd 6 százalék lett.) A szoftver alkalmazása nem csökkenti – egészségkárosodás esetén – a gyártói felelősséget, s nem kell az akut betegek több százezres tömegének gyógyszerelését megváltoztatni. Az a cél – hangsúlyozta Horváth Ágnes -, hogy ahol többféle készítményből lehet választani, ott érvényesüljön a költséghatékonyság. A folyamatos gyógyszerbefogadások révén gyakorlatilag folyamatossá válik az árkihirdetés, amelytől egyébként árcsökkentést remél a minisztérium. Tervezik visszaállítani a gyógyszertári asszisztensek expediálási – gyógyszerkiadási – jogát. Ami az intézeti gyógyszerellátást illeti, a kórházi betegek kötelező gyógyszerelése mellett az intézmények szabadon dönthetnek arról, hogy nyitnak-e járóbetegeket is kiszolgáló patikát vagy sem. A közgyógyellátásnál megmarad a 12 ezer forintos keret, azzal a kikötéssel, hogy a kétszer 6000 forint második részének felhasználását belgyógyász szakfelügyelő főorvosok ellenőrzi majd. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) egyedi határozatokban dönt arról, hogy mely készítmények kerülhetnek ki a patikákból, míg a paralel importot – meghatározott feltételek mellett – nem kívánják korlátozni.

Több kérdésről külön vita bontakozott ki. Így például az ellenzéki képviselők erősen kifogásolták a szokásosnál lényegesen gyorsabb törvényalkotási tempót, mondván, miért-e sietség. Hiányolták a törvény kötelező mellékletét képező végrehajtási utasításokat is, amelyeket a törvényalkotást szabályozó törvény értelmében már ugyancsak be kellett volna nyújtani. Szóvá tették azt is, hogy előzetesen nem került sor tényleges egyeztetésre. Sok szó esett a patikaliberalizációról is. Csáky András szerint például nemzetpolitikai kérdés a patikai tulajdon nemzeti kézben tartása, s hasonlóan nyilatkozott Mikola István is. A kormányzat nyugtató szavaira reagálva – OGYI egyedi határozatával, csupán meghatározott körben kerülnek ki patikaszerek – megkérdezte, vajon ki akar éjjel kettőkor vitamint vásárolni? Hozzátette: óriási mozgás van, hogy kivigyék a gyógyszereket a patikákból. Nagy Kálmán azt kifogásolta, hogy míg gyógyszert 14, addig alkoholt és cigarettát 18 év alatt nem szolgálnak ki. Czinege Imre (MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis patikáknak nincs akkora tőkéjük, hogy megfelelő árukészletet tartsanak, így gyakran visszarendelik a betegeket. Vojnik Mária (MSZP) gyógyszerbiztonsági okokra hivatkozva megfontolandónak tartotta a személyi jog intézményének megtartását, s hozzátette: újra kell gondolni a gyógyszertámogatási politikát.

A tervezett patikaliberalizáció egyáltalán nem befolyásolja a költségvetés helyzetét, nem hoz egy fillért sem a közös „konyhára", ugyanakkor többek között a lejárt és a hamis gyógyszerek megjelenését eredményezheti, tájékoztatta a bizottsági tagokat a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Hávelné Szatmári Katalin elmondta: ahhoz nem kell száz számra kivinni a medicinákat a patikából, hogy egy-két szemes kiszerelésben néhány fájdalom- és görcsoldó kapható legyen sürgősségi ellátás gyanánt. Kifogásolta, hogy miközben az előterjesztők a betegek jobb ellátásáról beszélnek, a tervezett törvény jelentős mértékben csökkentené a jelenleg működő 650 fiókgyógyszertár nyitvatartását, összességében heti három napban limitálva azt. A törvény értelmében az új patikáknak nem kell majd úgynevezett magisztrális – vagyis helybeni – gyógyszert készíteniük, holott a gyermekorvosok és a bőrgyógyászok többsége saját, a patikusok által elkészítendő recepturát használ. Ezzel a betegek érdeke sérül. Megfogalmazása szerint hamis az a kitétel is, hogy 24 órás nyitva tartás mellett adnak új patikanyitási engedélyt, mivel pár sorral odébb az derül ki, hogy az is nyithat gyógyszertárat, aki heti 48 órát tart nyitva, s mellette weblapot üzemeltet. Elmondta, hogy az elmúlt években több miniszterrel és államtitkárral tárgyalt a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöksége. Ezek – megfogalmazása szerint – igazi tárgyalások voltak, mindkét oldalon felvonultatott szakértőkkel, érvekkel és ellenérvekkel, majd kompromisszumos megoldással. Most semmiféle egyeztetésre nem került sor, s despotikusnak nevezte a miniszter magatartását.

Ugyancsak az egyeztetés hiányát kifogásolta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, míg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója, Bidló Judit a gyártókra háruló, kétféle forgalmi adó létjogosultságát tette szóvá, s megerősítette azt a képviselői észrevételt miszerint az új gyógyszerek folyamatos kihirdetése miatt egyre gyakrabban kell majd az akut betegek gyógyszerelésén változtatni. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) igazgatója, Buzás László arra hívta fel a figyelmet, hogy a befizetési terhek miatt tönkre mehetnek a kis- és közepes gyógyszergyártók, az ágazat a jelenleginél kevesebb pénzt tud innovációra fordítani, készítmények tünhetnek el a patikákból, s akár még munkaerő elbocsátásra is sor kerülhet.

A bizottság 13:8 arányban általános parlamenti vitára alkalmasnak találta a gyógyszergazdaságossági törvény-tervezetet.