Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások: soron kívüli emelés

A Kormány 2008. március 19-én tudomásul vette, hogy a Pénzügyminisztérium módosította a főbb gazdasági folyamatok paramétereire vonatkozó prognózisait. Megváltoztak az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést meghatározó módszer, az ún. svájci indexálás elemei is: a várható infláció a tervezett 4,8 százalékkal szemben 5,9 százalék, a nettó keresetindex várható mértéke a tervezett 5,2 százalékkal szemben 6,3 százalék lett.

Ezért a Kormány 2008. március 26-i ülésén a nyugdíjak és nyugdíjszerű szociális ellátások 1,1 százalékos évközi soron kívüli korrekciós emeléséről döntött. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők szokásos májusi kifizetés napján egyetlen utalványon, de jogcímenkénti részletezéssel egyidejűleg vehetik kézhez a májusi emelt nyugdíjukat/ellátásukat, és az emelés négy hónapra visszamenőleg járó, egy összegben biztosított összegét.

2008 januárjában – a tervezett infláció és nettó kereset index értéke alapján kalkulált svájci indexálás szerint – 5 százalékos emelést kaptak a 2008. január 1-je előtt már ellátásra jogosultak. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (7) bekezdésében az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a tényleges és a várható makrogazdasági folyamatok ismeretében a januári és novemberi nyugdíjemelésen túl további intézkedéseket tegyen.

A Kormány az ellátások soron kívüli emeléséről az Országgyűlés felhatalmazása alapján intézkedhet, azonban ez az intézkedés nem tekinthető a novemberi korrekció előrehozásának, mert a novemberi korrekció alkalmával az év első 8 hónapjában regisztrált tényadatok alapján egész évre prognosztizált várható nyugdíjas fogyasztói árindexet, valamint a várható nettó keresetindex értékét kell figyelembe venni. A gyakorlatban már két alkalommal, 2001-ben és 2002-ben volt arra példa, hogy soron kívül évközi intézkedésre került sor, és ezt követően ennek a mértéknek a beszámításával került sor a novemberi nyugdíjkorrekcióra.

Szeptemberben tehát ismételten vizsgálni kell a nyugdíjas fogyasztási szerkezetnek megfelelő áralakulás I-VIII. havi KSH által regisztrált tényadatait, a nettó keresetek egész évre várható értékét, és e makrogazdasági paraméterek alapján novemberben további korrekcióra kerülhet sor.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege nem változik, ezért a nyugdíjminimumhoz kötött szociális-gyermekvédelmi pénzbeli ellátások összege és mértékhatárai (pl. időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi támogatás) sem változnak.

A 1,1 százalékos májusi kiegészítő nyugdíjemelés a nyugdíjkiadásokat a 2008. évi tervezetten felül mintegy 31 milliárd forinttal növeli (1 százalékos emelés forrásigénye kb. 28 milliárd forint). Az 1,1 százalékos nyugdíjemelés 1 főre jutó havi átlagos összege mintegy 850 forintot tesz ki. A januárig visszamenőleges I-IV. havi egyösszegű kifizetés átlagosan 3 400 forint egyszeri bevételhez juttatja májusban a nyugdíjasokat. A májusi 1,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemeléssel 6,2 százalékos lesz a 2008. évi emelés.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő személyek ellátásának emelése közel 425 ezer főt érint, és 1 235 millió Ft költségvetési kiadást jelent, átlagosan közel havi 360 forinttal növeli az érintettek jövedelmét.

Az érintett 2,7-2,8 millió nyugdíjas és a nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő mintegy 425 ezer ember májusban megkapja januárig visszamenőleg az emelt juttatásokat.

Kimutatás a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. évközi, soron kívüli emeléséről