Nyugdíjba menni tudni kell

Az előbbi a nyugdíj-korhatárhoz, az utóbbi a nyugdíjszámításhoz kapcsolódik, tudtuk meg az esélyegyenlőségi minisztérium nyugdíjbiztosítási főosztályának helyettes vezetőjétől, Krémerné Gerencsér Ildikótól. Bár a nyugdíj-korhatár egységesen 62 év, 2009 előtt még él egyfajta fokozatosság, mások a korai nyugdíjazás szabályai, mint 2009-től. Addig a nők – ha legalább 38 szolgálati évük van – 57 évesen teljes összegű, előrehozott nyugdíjra tarthatnak igényt, míg a férfiaknak 60 év az előrehozott korhatár. A nyugdíjrendszer évekkel honorálja a gyermekszülést és nevelést, igaz, csak három gyermekig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a három gyermeket szült és felnevelt anya már 35 szolgálati évvel megkapja a teljes nyugdíjat. Hasonló kedvezmény illeti meg a férfiakat is, akiknek értelemszerűen azt kell igazolniuk, hogy tíz évig nevelték gyermeküket, illetve gyermekeiket.

Az előrehozott nyugdíjkorhatár elérésekor, akár kevesebb szolgálati idővel is nyugdíjba lehet vonulni, ám e lehetőség meglehetősen sokba kerül a kérvényezőnek, s határa nem a csillagos ég, mivel legfeljebb öt szolgálati év spórolható el. Igaz, a gyermekkedvezményt ehhez is figyelembe veszik. Ami az anyagiakat illeti: az öttel kevesebb szolgálati év nőknél akár 30 százalékkal is csökkentheti a kezdő nyugdíj összegét, míg a férfiak esetében két „megtakarított" szolgálati év mínusz 12 százalékot jelent.

Mindezek a szabályok azonban megváltoznak 2009-től.
2009 január elsejétől férfiak és nők egységesen 59 éves korban kezdhetik megérdemelt pihenésüket, s ha 40 szolgálati évet tudnak igazolni, teljes összegű nyugdíjra tarthatnak igényt. Hiába éri el valaki az előrehozott – ebben az esetben 59 éves - nyugdíjkorhatárt, 37 évinél kevesebb szolgálati idővel nem mehet nyugdíjba. Amennyiben ez utóbbi lehetőséget választja, két tényező csökkenti a kezdő nyugdíjat: egyrészt az a három év ami az eredeti, 62, valamint az egységes, előrehozott 59 éves nyugdíjkorhatár között van, másrészt a három évvel kurtább szolgálati idő. (Ami ez utóbbit illeti: egy év hiányzó szolgálati idő havi 0,1, két év havi 0,2, három év havi 0,3 százalékos csökkentést jelent a kezdő nyugdíj összegében!) Egy példával illusztrálva: ha valaki 59 évesen, tehát a hivatalos nyugdíjkorhatár elérésénél 36 hónappal korábban, s 38 szolgálati évvel – vagyis a szükséges 40-nél kettővel kevesebbel – szeretné nyugdíjaztatni magát, annak 7,2 százalékkal kevesebb lesz a kezdő nyugdíja. A kiszámítás képlete a következő: 36x0,2=7,2. A változások közé tartozik az is, hogy 2009-től már nem vehető figyelembe a gyermekkedvezmény.

A hazai nyugdíjrendszer sajátja, hogy a 62. év betöltéséig 2009 előtt minimum 15, ezt követően viszont már legalább 20 év szolgálati időt kell „összeszedni" a nyugdíjba vonuláshoz. (Ez a kedvezmény azonban kizárólag a hivatalos nyugdíjkorhatár elérésével lép "hatályba". S míg 37 szolgálati év után az átlegkereset 75,5 százaléka jár nyugdíjként, 15 év után ez 43, 20 év után pedig 53 százalék.) A járulékfizetési időn túl egyébként szolgálati időnek számít – a szükséges járulék befizetése esetén – a gyermekneveléssel töltött idő, az ápolási díj, valamint a munkanélküli ellátás ideje. Ugyanakkor 1998 január elsejétől a nappali felsőfokú oktatásban eltöltött évek nem számítanak szolgálati időnek. (Magyarán: az 1996-ban megkezdett, s 2001-ben befejezett egyetemi tanulmányokból csupán az 1997. december 31-ig tartó számít majd szolgálati időnek.) A sorkatonaság viszont – amíg létezett – szolgálati időnek számít.

A következő nagy ugrás 2013, amikor viszont a nyugdíjszámítás mikéntje változik. Jelenleg a nyugdíj kalkulálásánál az adóval csökkentett nettókereseteket veszik figyelembe. A nyugdíjazást megelőző három év előtti kereseteket (2005-ben például 2002-től visszafelé 1988-ig) valorizálják, vagyis felszorozzák az 1988 óta bekövetkezett keresetnövekedéssel. Az így kiszámított nyugdíj adómentes. Ugyancsak a mai helyzetre jellemző, hogy degressziót alkalmaznak, vagyis bizonyos jövedelemhatár – nagyjából az átlagkereset – felett a fokozatosan növekvő jövedelmeket fokozatosan csökkenő mértékben veszik figyelembe. Az átlagnál jelentősen nagyobb nyugdíjak kialakulásának megakadályozását szolgálja az is, hogy a magas jövedelmek – körülbelül az átlagkereset háromszorosa – után nincs nyugdíjjárulék fizetés, de ez a járulékmentes rész nem is számít bele a nyugdíjba.

2013-tól három lényeges változás lesz. Először is a bruttó keresetből számolják ki a nyugdíjat, ami értelemszerűen azt is jelenti, hogy adóköteles jövedelem lesz. Arra a kérdésre, hogy ez jó vagy rossz a jövendő nyugdíjasoknak, nehéz válaszolni, bár Krémerné szerint e módszerrel vélhetően nem járnak majd rosszul. Igaz, minden az éppen érvényes adószabályoktól függ. A legtöbb országban egyébként különféle, például az életkorhoz vagy általában a nyugdíjazás tényéhez kapcsolódóan adnak adókedvezményeket. A későbbi rendszer mellett szól az is, hogy jelenleg a nyugdíjas – amennyiben járna neki – az aktuális szabályok miatt nem vehet igénybe adókedvezményt. Példaként a rokkantnyugdíjasok gyermekkedvezményét említi a főosztályvezető-helyettes.

Megszűnik a fentebb említett degresszió. Bár ezt expressis verbis a törvény ily módon nem mondja ki, viszont 2013-tól nem is számol a létezésével. S végül: változik a nyugdíjmérték szabálya. Ma egy-egy munkával eltöltött év a nettó kereset 2, később 1 illetve 1,5 százalékát éri a nyugdíjszámításnál, míg 2013-tól minden esztendőt egységesen a bruttó kereset 1,65 százalékával számolnak. Az új szabályok – szemben a jelenlegiekkel, amelyek némiképp a rövidebb szolgálati időt preferálják – a hosszú szolgálati idővel, s magasabb keresettel rendelkezőknek kedveznek.

Sokszor hallani a riogatást: összeomlik a nyugdíjrendszer. A kérdés Krémerné szerint inkább az, milyen mértékű a hiány, s azt milyen módszerrel lehet csökkenteni. Ma már az európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek járulékbevételeit kiegészítik a költségvetések. Öregszik a kontinens, s öregszik Magyarország is. Ennek ellenére a nyugdíjalap hiányát 2020-ig sokkal inkább a járulékcsökkentések, valamint a második, magányugdíj-pillérbe – amit egyébéként költségvetési hozzájárulás pótol - átcsatornázott rész okozza. A demográfiai változások 2020-tól befolyásolják jelentősebben a nyugdíjkasszát.