Partnerséget ajánlottak a gyógyszer-multik

A Világgazdaság című napilap tegnapi rendezvényén az ágazat meghatározó szereplői között felszólalt dr. Varga Zoltán, az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 25 kutatás és fejlesztés orientált multinacionális gyógyszeripari vállalatot tömörítő szervezet igazgatója is.

Az általa képviselt közösség nevében hangsúlyozta, hogy e cégek a különböző betegségek terápiáira fejlesztenek ki biotechnológiai ágenseket, molekulákat, új készítményeket. Ugyanakkor felpanaszolta, hogy az utóbbi 8 esztendő a gyógyszeripar egyik legizgalmasabb időszaka volt, hiszen 2004-ben drasztikus, 15 százalékos árcsökkentéssel kényszerültek szembesülni, s még abban az évben hozott rendelet óta az innovatív gyógyszerek kizárólag a legalacsonyabb európai árakon „léphetnek be" Magyarországra. Kiemelte, hogy sajnos az utóbbi szabály kizárólag az innovatív, vagyis újfejlesztésű készítményekre vonatkozik.

Idézve honi sorsuk alakulását, kitért a 2007-es évre, ami újabb sarokkövet jelentett számukra. Onnantól kezdve 25 százalékos, úgynevezett kasszavisszavágásra kötelezték őket, ami azt jelenti, hogy a forgalom arányában gyógyszeripari különadót is befizethetnek az egészségbiztosító kasszájába.

- Élenjárunk abban is, hogy költségmegtartó intézkedésekből nálunk van a legtöbb. 2009-ben odáig jutottunk, hogy a 328 milliárdot teljesítő gyógyszer-támogatási kasszából a gyógyszeripar visszafizetése 53.5 milliárd forint, ami idénre akár a 60 milliárd forintot is elérheti – mondta az AIMP igazgatója, majd így folytatta – természetesen ehhez a generikumokat gyártó hazai vállalatok, illetve az ilyen készítményeket forgalmazók is hozzájárulnak, De 32 milliárdot az innovatív gyógyszergyártók tesznek le az asztalra.

A visszafizetés nagyságánál is súlyosabbnak ítélte az, hogy az elmúlt időkben Magyarországot „probléma-országnak" tekinti a nemzetközi konszernek világa és hazánkat az úgynevezett no investes státuszba sorolták.

Az AIPM értelemszerűen változást szeretne például ott, ahol befektetnek, mert okkal elvárják, hogy azok megtérüljenek. Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az innovatív és a generikus cégek egyaránt növekedési pályára kerülhetnének. Egyebek között akkor, ha az új termékek egészségbiztosító általi befogadására nem adott esetben nem kellene akár két évet is várni. – Szakítsunk azzal, hogy csak olyan termékek kerülhetnek be, amelyeknek zéró költségvetési impaktja van, hiszen az innováció, az innovatív gyógyszergyártás, -termékek befektetésnek minősülnek, nem ráfizetések, hiszen idővel az invesztíció egészségnyereségben és egészségállapot javulásban térül majd meg.

A K+F-ről, vagyis a kutatás-fejlesztésről Varga Zoltán egyebek között azt mondta, hogy egy új innovatív szer kifejlesztése 1 milliárd dollárba (!) kerül. Világos, hogy egy termék kifejlesztésénél gazdaságilag értelmezhető verseny szükséges. Egyetértenek azzal, hogy a magyar generikus vállalatok is innováljanak, fejlesszenek, de ne felejtsék el, amíg azok a rendkívül nehéz gazdasági környezetben talpra állhatnak és eredményt érhetnek el, aközben a hátrányos helyzetbe került innovatív gyártók tízmilliárd forintokat tesznek le a gyógyszerkutatás fázis II-III. vizsgálatok során. - Az AIPM azt kéri, teremtsenek transzparens és egyenlő feltételeket, engedjék, hogy a K+F vizsgálatokban a külföldi gyógyszergyártók bővíthessék lehetőségeiket. Ebben a kormány támogatására és partnerségére számítunk.

A gyógyszerpromócióra is kitért Varga doktor, ami fogalmazása szerint „sötét árnyként" vetül az iparágra. Áttekintésre ajánlotta a magyar partnerekkel együtt megtett nagy lépéseket. Például, hogy közösen elfogadott etikai kódex alapján dolgoznak. Szeretnék, ha a promócióval kapcsolatban a világban elfogadott beteg- gyógyszeripar közötti viszonyt transzparenssé tennék, s az példaértékű lenne Magyarországon.

Végül bejelentette, hogy partnerséget ajánl az AIMP. Ehhez egy nemzetközileg független céget arra kértek, hogy mérjék fel, az egészségügy szereplőinek a különböző, az egészségügyi rendszert érintő kérdésekről mi a véleménye. A vélemény-térképet szeptemberben a kormány asztalára teszik.

A hazai gyógyszeripar jellemzőit összegezve Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke azt mondta: hatalmas törések keletkeztek a transzparencia rendeletet bevezetésével, meg amikor a támogatási kulcsokat csökkentették, így kínálva a magyar piacot az importnak. A három évre vállalt árcsökkentés kedvezménye egy évre mérséklődött - nehezményezte.