Hamis Botox és társai

Kirívó gyógyszerhamisítási eseteket gyűjtött össze egy, a hamis Botox felhasználásának veszélyeivel foglalkozó cikk mellékleteként a CNN Money. A cikk szerint a szépségiparban ráncfeltöltésre használt botulinum elnevezésű idegméreg gyártói a beavatkozás elterjedtsége ellenére keveset tesznek a termék hamisítás elleni védelme érdekében.

Ugyanakkor a szerzők szerint a kozmetikai kezelés iránt megnyilvánuló fokozódó nemzetközi igény komoly veszélyeket is rejthet: az anyag illetéktelen kezekbe jutva, akár terrorcselekmények elkövetésére is alkalmas lehet, hiszen tiszta formájában rendkívül mérgező, hamisítása pedig a szépülni vágyók életét teheti tönkre.
A nemzetközi kereskedelem közvetett káros hatásait illusztrálandó mellékletben a CNN hamis Botox-injekciók, továbbá koleszterincsökkentők, potencianövelők, malária elleni készítmények és szélütésen átesett betegek kezelésére javallott gyógyszerek hamisítását emeli ki.

Hamis Botox felbukkanására két esetben volt eddig példa. 2004-ben a texasi Houstonban egy orvos felügyelete mellett 170 páciensen végeztek szépészeti beavatkozást a hamisított anyaggal – közülük négyen szenvedtek idegbénulást. Az orvost eltiltották a praktizálástól, szabadságvesztésre és nagyobb összegű pénzbüntetésre ítélték.

2006-ban egy máig ismeretlen kereskedő szentpétervári szépségszalonoknak adott el hamis Botox-injekciókat. A gyártót nem találták meg, az orosz hatóságok a nyomozást Kelet-Európára és Ázsiára is kiterjesztették.

2003-ban az Egyesült Államok 15 államában összesen 18 millió doboz Lipitor tablettát vontak vissza a piacról, miután a fogyasztók a termék furcsa ízéről tettek bejelentést. A koleszterincsökkentőként alkalmazott készítmény hamis verzióinak szokatlan ízét az eredetitől teljesen eltérő összetevők okozták. Az ügyben előállított férfit 13 év börtönbüntetésre ítélte és 7 millió dollár összegű pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a bíróság. Szintén hamis Lipitor pirulák okoztak gondot 2005-ben Nagy-Britanniában. Akkor 240 patika küldte vissza készleteit a gyártónak. A visszahívott gyógyszerek 60 százaléka, mintegy 200 millió font értékű gyógyszer bizonyult hamisnak. A szakértők a hamis pirulák elterjedéséért az internet nyújtotta könnyebb kereskedelmi lehetőségeket hibáztatták.

Szintén az Egyesült Államok és Nagy-Britannia volt érintett hamis Plavix pirulák terjesztése ügyében. Az infarktuson és szélütésen átesett betegek számára, valamint vérrögképződés ellen javallott pirulák hamis verziói 2007-ben bukkantak fel a két országban. Amerikában mintegy 200 ezer dollár összértékű hamis gyógyszer, a szigetországban közel 70 ezer doboz hamis tabletta került forgalomba. A kínai származású hamisító – elfogása és hat év börtönbüntetésre ítélése előtt – mintegy 1,5 millió dollárnyi profitra tett szert illegális tevékenységével. A hatóságok közlése szerint a férfi legkevesebb 25 féle gyógykészítmény hamisítására alkalmas felszereléssel és kapcsolatokkal rendelkezett.

2001-ben a Pfizer szakértői próbavásárlást végeztek egy thaiföldi internetes portálon keresztül. Képviselőjük egy török férfival találkozott Bangkokban, aki hamis Viagra tablettákat kínált értékesítésre. Az akció eredményeként mintegy 80 ezer darab hamisítványt foglaltak le. A potencianövelő pirulák azóta is népszerűek az ázsiai országban: 2007-ben egy politikus állítólag Viagra tabletták kiosztásával próbálta megvesztegetni szavazóit a választásokon, éppen abban az évben, amikor a politikai megvesztegetéseket törvénytelennek minősítették.

Továbbra is megoldatlan probléma a malária ellen használt gyógyszerek kiszűrése és ezek terjesztésnek megakadályozása Afrikában. Az ENSZ adatai szerint 2000-ben a lakosság fele, vagyis mintegy 50 millió ember betegedett meg Nigériában, miközben kínai és indiai forrásokból mintegy 45 millió darab hamis malária elleni készítmény érkezett a helyi piacra. A hamisítványok nem tartalmaztak aktív hatóanyagot vagy az előírthoz képest eltérő mennyiségűt, amelyek a betegek állapotát tovább súlyosbítják, életüket veszélyeztetik. A szakértők nem tudják biztosan megbecsülni, hány halálesetet okoznak a hamis malária elleni készítmények évente. Egy 2009-es tanulmány szerint a Szahara alatti régióban az adott évben 1 millió ember vesztette életét a nem megfelelő kezelés eredményeként.