Sokba kerül a beteg, ha nem írja alá a számlát

Úgynevezett salátatörvényben rendezné a kormány a vizitdíj és a várólisták ügyét. A Weborvos birtokába került dokumentum szerint az egészségügyi, az egészségbiztosítási, a szociális illetve az önkéntes egészség- és nyugdíjpéntárakról szóló törvényeket egyaránt érinti az egészségügyi reform újabb csomagja.

A szeptember elejétől folyamatosan kiszivárogtatott információkhoz képest alapvető újdonságot nem hozott a szerdán bemutatott tervezet. Igaz, az ördög a részletekben rejlik…

Csupán az írott anyagból derült ki például, hogy kétféle várólistát kívánnak létrehozni. Az úgynevezett központi lajstrom azoknak a nevét tartalmazza, akik egy külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű orvosi beavatkozásra várnak. De ugyanitt tartják majd nyilván a szervátültetésre illetve a vérképző őssejt-átültetésre szorulókat is. Ezt a listát az állami vérellátó szolgálat működtetné. Nem árt vigyázni a helyi várólisták hosszára sem. A tervezet szerint ugyanis, amennyiben orvosi eszköz tartós hiánya miatt válik indokolatlanul hosszúvá a várakozási idő, akkor megvizsgálják, vajon az adott intézmény megfelel-e a szakmai minimumfeltételeknek. A lajstromokon egyébként – a transzplantációsat kivéve – fel kell tüntetni az orvosi ellátás várható időpontját.

Pénzért előbbre jutni a listákon nem lehet, tehát hiába ajánlja fel valaki, hogy kifizeti az orvosi beavatkozás teljes költségét, egy centivel sem léphet előbbre. Más kérdés, ha a várakozási idő „az egészségi állapotot nagymértékben hátrányosan befolyásolja" illetve a várólistán elfoglalt hely megállapítása során jogszabálysértés vagy súlyos szabályszegés történt. Ez utóbbi esetben a biztosító területi szervezete (a tervezet általánosságban használja a fogalmat, sehol sem nevesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat) munkáltatójánál fegyelmit kezdeményezhet az orvos ellen. Az első esetben ugyan ez a szervezet engedélyezheti a beteg ellátását egy olyan szolgáltatónál, ahol rövidebb a várakozási idő, de ott sem kerülhetne a sor elejére. 

A listák nyilvánosak lesznek, ami persze nem azt jelenti, hogy bárki kedvére szemezgethet az adatok között. Illetve megteheti, de nem sokra jutna vele, mert az érintett betegek a maguk által kreált egyedi azonosítóval kísérhetik figyelemmel a lista – így azon saját helyük – alakulását. Ezek a kódok pedig másnak semmit sem mondanak.

A rendelőkben és a kórházakban egyaránt számlát kapnak majd a betegek, bár ezt némi eufémizmussal elszámolási nyilatkozatnak hívják. Járóbeteg szakellátás esetén az igénybe vett ellátás megnevezését (úgynevezett OENO kóddal együtt), a finanszírozási összeg várható mértékét, a vizitdíj összegét, s ha lesz ilyen, a beteg által fizetendő térítési díjat kell tartalmaznia. Nem nagyon tér el ettől a kórházi számla, kivéve hogy ezen a BNO és a HBCS kódokat valamint az ellátási napok számának feltüntetését írja elő a jogszabály tervezet. Az elszámolási nyilatkozatot két példányban kell majd elkészíteni, s a beteggel aláíratni. Az egyik az övé, a másikat csatolni kell orvosi dokumentációjához. Ha hiányzik a beteg szignója a kezelésért járó összegnek csupán 90 százalékát fizeti ki a biztosító.

Mint azt már korábban a Weborvos is megírta, 300-300 forintot kell fizetni a háziorvosnál, a fogorvosnál és a szakrendelő doktoránál. Hatszázba kerül, ha kihívjuk az orvost, vagy nem saját háziorvosunkhoz fordulunk, s ugyan ennyit kell leperkálni, ha beutaló nélkül megyünk szakorvoshoz, vagy nem azt a szolgáltatót keressük fel, akihez a beutalónk szól. Egy ezrest kóstálna az ügyelet indokolatlan igénybevétele. A dokumentum szerint ingyenes lenne, ha csupán azért keressük fel a rendelőt, hogy receptünket meghosszabbítsa az asszisztens. (Ilyen, többször használatos recept már volt forgalomban a rendszerváltás előtt, az ötlet tehát nem új.)

A kórházi kezelés során elhunyt betegek hozzátartozóitól az intézmények nem kérhetné el a napidíjak összegét, s természetesen azoknak sem kellene fizetniük, akik elérték az évi 6000 forintos vizitdíj illetve napidíj limitet. Ugyanakkor az egészségügyi intézmények maguk dönthetnek arról, hogy dolgozóiknak illetve az azokkal egy háztartásban élő, közeli hozzátartozóiknak mentességet adnak-e a vizit- és a napidíj fizetése alól.

A rászorulóknak csupán 100 forintot kellene fizetniük. E kedvezményt a területileg illetékes önkormányzat jegyzője adhatja, egy-egy évre, hatósági igazolvány formájában. Azok kérhetik, akiknek, illetve akik családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum – amely idén 25.800 forint – kétszeresét. A kedvezmény a család minden egyes tagjának járna. Jövedelemvizsgálat nélkül kapnának kedvezményt többek között az időskorúak járadékában és a rendszeres szociális segélyben részesülők.