Akkor is megmarad a 13. havi fizetés, ha gazdasági társasággá válik a kórház.
A tervek szerint a betegek ismét szabadon választhatják meg kórházukat. Igaz, a teljes liberalizmusnak egyrészt az ésszerűség - nyilván senki sem fekszik be a lakóhelyétől igen messze eső intézménybe -, másrészt az orvosi beutaló szab határt. Az egészségügyi miniszter fenti válasza, amely a ma délutáni kormányszóvivői tájékoztatón hangzott el a Weborvos kérdésére, azt sugallja: visszaáll az intézményválasztás korábbi rendje.
A szaktárca 2010-ig végrehajtandó, az egészségügyet és az elmúlt hónapokban slágertémává vált egészségbiztosítást egyaránt érintő koncepcióját mai ülésén tárgyalta meg a kormány. Bár az itt elhangzottak mindegyike alapvetően érinti a jövő betegellátását illetve annak finanszírozását, első megközelítésben a fentiek érintik közvetlenül a biztosítottakat. S talán az, hogy kistérségi ügyfélszolgálatok kialakítását tervezik, ahol mindenekelőtt az emberek ügyes-bajos dolgaival - jogviszony, táppénz stb. - foglalkoznának.
Az új biztosítási rendszer ennek megfelelően négy elemből tevődne össze: a kistérségi ügyfélszolgálatok felett az egészségbiztosítási pénztár jelenleg is meglévő megyei szervezetei állnának, adott számú megye ügyeit a létrehozandó hét regionális szervezet koordinálná, a piramis csúcsaként pedig a nemzeti egészségbiztosítási intézet tartaná kézben az ügyeket. Ami ez utóbbiakat illeti: ebbe mindenekelőtt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök befogadása, ártámogatásuk mértékének megállapítása tartozna. Ami az egyre újabb és újabb orvosi technológiák, eljárások finanszírozásának mikéntjét illeti, erről is itt döntenének, ám ennek módját jogszabályban fogalmazná meg Székely Tamás. Az egészségügyi miniszter válaszából kiderült, hogy ugyan ez a szervezet tartaná kézben a pénzügyeket, Székely szerint ugyanis pénzt nem osztanak szét a regionális szervezetek között.
Nem lesz fejkvóta, szögezte le több, erre irányuló kérdéssel kapcsolatban a miniszter. Megmarad a teljesítmény volumen korlát, vagyis az elhíresült tvk, amellyel lényegében behatárolták a fekvőbeteg intézmények által felhasználható éves pénzkeret mértékét. Igaz, oldanák e rendszer merevségét, s új alapokra helyeznék, mégpedig oly módon, hogy az összeg nagysága nem a kategórikusan meghatározott kórházi ágyak, hanem az ellátott betegek számához igazodna. Bár a miniszter nem fejtette ki, lényegében lakosságarányos tvk-ról beszélt. (Ezzel szemben a fejkvóta konkrét forint összeget jelent, amelyet meghatározott algoritmus szerint számolnak ki - a szerk. megjegyzése.)
Igen visszafogottan fogalmazott az esetleges további kórházi ágyszám csökkentéseket firtató kérdésekre, mondván „vannak elképzelések", de nem akar számháborúba bocsátkoznak. Elkészítenék viszont az úgynevezett finanszírozási protokollokat, amelyekből egyértelműen kiderülne az egyes kezelések, orvosi beavatkozások szakmai tartalma, vagyis az, hogy adott esetben miért mennyit fizet a biztosító a szolgáltatónak. Tisztáznák azt is, hogy mi a súlyponti kórház lényege és tartalma, bár ebből a kategóriából egyetlen intézményt sem akarnak „kilökni" - igaz, befogadni sem. Ami a speciális esetek ellátását illeti, a szakmai piramis csúcsát jelentő egyetemi klinikák, s országos intézetek helyzetét, pontosabban az átlagos és a speciális esetek ellátása közötti „viszonyt" finanszírozási eszközökkel rendeznék. Székely Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy centrumrendszert kívánnak létrehozni, példaként az onkológiai ellátásban már kialakult helyzetet említve. Elsőbbséget egyébként a háziorvosi ellátás kapna, növelve a doktorok kompetenciáját, míg a járóbeteg szakellátásnál a területi egyenlőtlenségek felszámolását jelölte meg elsődleges célként.
Ami az ágazat dolgozóit érintené: úgynevezett humánerőforrás monitoring rendszer alakítanak ki, amelyből többek között az is kideríthető lenne, hol, milyen szakemberekből van hiány, vagy éppenséggel felesleg. Átalakítanák a szakképzési rendszert, s napirendre tűznék a szabadfoglalkozású orvoslás témáját. Nem csak az egészségügy dolgozóit, s intézményvezetőit, hanem a rendszer egészének további „mozgását" határozhatja meg az a döntés, amely szerint „helyre tennék" a 13. havi fizetést. Ez azt jelenti, hogy beépítenék az egyes ellátások forintértékébe, az úgynevezett hbcs-be. (Bár Székely Tamás nem fejtette ki, de ennek jelentősége abban áll, hogy az egyes intézmények gazdasági társasággá alakulásánál, vagy működésbe adásánál a dolgozók továbbra is megkapnák ezt az egyébként a közalkalmazottaknak automatikusan járó többletjuttatást, megelőzve ily módon sokféle - lásd HospInvest! - meddő vitát.)
Ismét előkerült a szocialisták 2002-es választási programjában megfogalmazott egészségügyi érettségi ötlete. Ám a hat évvel ezelőtti elképzeléshez képest ezt nem 18, hanem 16 évesen kapnák meg az érintettek, egy alapos, egészségi állapotukat felmérő vizsgálatot követően.
A programot augusztus közepéig társadalmi vitára bocsátanák, s ezt követően látnának hozzá a konkrét végrehajtáshoz.
Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig címmel itt olvasható az új program
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!