A kórházvezetők már láthatják a fényt az alagút végén az államtitkár szerint.
Az egészségügy minden szereplőjétől józan mértékletességet és megfontoltságot kért Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség Siófokon rendezett kongresszusán. A szakmai fórumon jelezte: eddig mindenre sikerült megoldást találnia az ágazat vezetésének a nehéz gazdasági helyzet közepette. A válságból csak apró munkával lehet kilábalni meglátása szerint, méghozzá kemény kitartással.
Mint hangsúlyozta, életpályamodellt ugyan nem tud ígérni, de ahogy tavaly, úgy idén is lesz béremelés. Az intézményvezetők pedig az uniós fejlesztési projekteknek köszönhetően már láthatják a fényt az alagút végén. Végre van elegendő fejlesztési forrás a rendszerben, ám rájuk vár az, hogy „a rendkívül jól megfizetett projektmenedzsereiket" rákényszerítsék a minőségi beruházási, fejlesztési munkák elvégeztetésére az uniós projektek során. A menedzsment feladata az is, hogy a helyi szintű problémákkal, akár apró kérdésekkel megbirkózzon.
Szócska szerint szükség volt a még gazdasági társasági formában működő kórházak átalakítására, ugyanis a hatékony szervezeti forma igényli az egységes intézményeket. Ráadásul az itt dolgozók nagyobb biztonságban érezhetik magukat közalkalmazotti státuszban, tette hozzá tapasztalataira hivatkozva.
Nagyobb változtatásokra már senkinek nem kell számítania ebben a ciklusban az államtitkár szerint, aki úgy véli, hogy kialakult a hatékony együttműködés az OTH, az OEP és a GYEMSZI között. Az OTH és az államtitkárság például a működési engedélyeket tartalmazó adatbázisok letisztításán dolgozik, ugyanis a továbblépés elképzelhetetlen ezek rendbetétele nélkül Szócska szerint.
Elmondta, hogy a patológiai területén új feladatkiosztást terveznek: áprilisban írják alá az ezt támogató norvég alap pályázatát, amelynek része a telepatológiai kommunikációs rendszer kialakítása. A fejlesztésnek köszönhetően válasz születik a szakmai hiányjelenségek problémájára.
A közbeszerzésekre térve úgy fogalmazott, hogy "szívózhatna" egyes meggyökeresedett beszerzési modellek miatt, amelyeket immár pontosan lát, ám ehelyett inkább a megújuló megoldásokra fókuszál. Azok a módszerek hosszú távon nem tarthatóak fenn, mivel nem a kórházak érdekeit szolgálják, tette hozzá azzal, hogy korrekt megállapodásokra törekszenek a szereplőkkel. Egy új világ taktikai elemeinek rendezése zajlik a jelenlegi, átmenetinek tekinthető időszakban állítása szerint.
A kórházszövetség kongresszusán
Bár szívügye, de beszédében kevesebb szót ejtett az ágazatot átfogó és kiszolgáló informatikai rendszerről: mint jelezte, minden háttérintézmény vezetője egyetért az egységes rendszer kialakításával.
Újragondolják az alapellátási ügyeletet, mondta egy kérdés kapcsán: a „szakmai sebességváltásnak" tekinthető lépésen már dolgoznak az OEP munkatársaival. A koncepció szerint egységes központi ügyeletet szerveznének – ebben újra gondolva a kórházi ügyeletet –, így nem az önkormányzatok feladata lenne az alapellátási ügyelet biztosítása.
A korábbi sürgősségi fejlesztések is szóba kerültek, ennek kapcsán hiányolta az elődök nem elég körültekintő munkáját: hiányozik ugyanis a megfelelően képzett munkaerő a sürgősségi ellátásból, s ugyanakkor a képzéseket sem indították meg az előző irányítás idején.
Egyértelmű sikerként könyvelte el a népegészségügyi adó hatására tett gyártói lépéseket: a cégek egyharmada kivonta a káros anyagot termékéből, kétharmada pedig csökkentette só- és cukortartalmat, illetve kiváltotta édesítőszerrel a cukrot. Mint jelezte, a transzzsírsav limitálására is indul a program, illetve népegészségügyi mozgósítás kezdődi az elkövetkező időszakban.
A szűréseket is szélesítik, bár tisztában van vele az államtitkárság, hogy a kiszűrt esetek ellátása megterheli a kórházakat, ám erre is megoldást keresnek.
Az orvostechnikai cégeket képviselő szövetség nevében Rásky László főtitkár a nagy arányú kinnlevőségekre panaszkodott: az állomány tíz százaléka 365 napon túli, 38 százaléka pedig 180 napon túli tartozás. Egyelőre kasszasöprésre nem számíthatnak a beszállítók, ám az átalakult kórházak tízmilliárdot meghaladó adósságát rendezik, tette hozzá Szócska.
Nem maradhatott el vitája Éger Istvánnal: a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint fel kell lépni közös erővel a korábban nem ismert várólista csökkentése érdekében, hiszen ma emberek nyomorodnak meg a 400, akár 600 napos várakozási idő következtében financiális okok miatt. Szócska azt mondta, nem akarja felvenni a „kommunikációs kesztyűt", amit a MOK elnöke dobott elé, de azt jelezte, hogy dolgoznak a várólista problémáján. Utalt arra, hogy 2011-ben már volt egy várólista ledolgozó projekt, tehát még modell is van rá.
Éger azt is nehezményezte, hogy „irodalmi dolgozatnak" minősítette Szócska a kórházszövetség állásfoglalását, ugyanis a MOK elnöke szerint ez egy komoly jelzés az ágazat bajairól. Később Golub Iván, az Uzsoki volt főigazgatója mondta el, mennyi munkával, milyen alapossággal és felelősséggel készül egy ilyen tényfeltáró állásfoglalás, amelynek célja a döntéshozók figyelmének felhívása a gondokra.
Összefoglaló a kongresszus csütörtöki napjáról.
Velkey György a kórházszövetség elnöke.
A kórházszövetség állásfoglalása.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!