A biologikumok elterjedésének is köszönhetően az onkológiai betegek öt éves túlélési átlaga jelentősen nőtt.
A jövő onkoterápiájának részleteibe kaphatott bepillantást az a csaknem száz egyetemi hallgató, rezidens és fiatal szakorvos, aki elfogadta a Richter Tudós Klub idei első rendezvényére szóló meghívást. A 2004 óta sikerrel szervezett továbbképzés célja, hogy az orvosi, gyógyszerészi tudományos élet egy-egy izgalmas, a szakmai érdeklődés középpontjában álló témáját az adott terület neves, elismert szakembereinek előadásában ismertesse meg a hallgatókkal, emellett képet adjon a Richter tevékenységéről is.
A szakmai részletek előtt, mintegy bevezetésképpen a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszeriparra gyakorolt hatásának részleteiről hangzott el előadás. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója rövid számvetésben összegezte miként jelentkeztek az elvonások a hazai gyógyszeripar tagvállalatainál: az adójellegű elvonás, az orvoslátogatók után fizetendő költségek, valamint a piacvesztésből és árcsökkentésből adódó éves kiesés 33 Md-os összege éppen annyit tett ki, mint amennyi ezen vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordítása (volna).
Annak ellenére, hogy az intézkedés következményei a Richtert is súlyosan érintették, a K+F büdzsé befagyasztása helyett a cég a beruházásait fogja vissza, mert változatlanul a hozzáadott értéket tekinti a versenyképesség legfontosabb tényezőjének. Ezt jelzi – hozta példaként a vezérigazgató – a tavalyi évben a hamburgi székhelyű Helm AG-vel közös vegyesvállalat létrehozása, amely egy, a biotechnológia bakteriális ágára specializálódott korszerű biotechnológiai üzemet, továbbá kutatási-fejlesztési, laboratóriumi és félüzemi kapacitásokat ölel fel.
A szakmai előadások sorát Dr. Závodszky Péter akadémikus, egyetemi tanár, az MTA SZBK Enzimológiai Intézetének igazgatója nyitotta, megvilágítva a biotechnológia nyújtotta új lehetőségek jelentőségét a hatóanyagtermelésben és a rákterápiában. Részletesen ismertette a rekombináns DNS technikák elvi alapjait s a megoldandó gyakorlati feladatokat, olyan termékek példáján keresztül, melyek ma már forgalomban, klinikai használatban vannak.
Mint elmondta, a biologikumok (biotechnológiai gyógyszerek) felhasználása a humán gyógyászatban egyre bővül, hiszen ha sikerül molekuláris szinten megismerni egy betegség patomechanizmusát, akkor ezen a szinten lehetőség nyílik a beavatkozásra. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a biologikumok piaci megjelenése átlagosan 15 évvel követi a megalapozó tudományos eredményeket, amely még lassúnak tekinthető.
Dr. Kerpel–Fronius Sándor egyetemi tanár, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet professzora az onkológia területén alkalmazott, ún. hasonló biológiai készítményekre vonatkozó általános irányelveket, az EMEA erre vonatkozó állásfoglalásait ismertette a hallgatókkal, kiemelve, hogy a biológiailag hasonló gyógyszerek nem tekinthetők generikumoknak, így azokra más, speciális szabályok vonatkoznak. Előadásában kitért azokra a ma létező javaslatokra is, amelyek ezen gyógyszercsoport klinikai alkalmazására során fogalmazódtak meg.
Dr. Láng István professzor, egyetemi magántanár, az Országos Onkológiai Intézet belgyógyászati-onkológiai és klinikai pharmakológiai osztályának vezető főorvosa a biológiai és molekulárisan célzott onkoterápia lehetőségeiről, illetve jelenéről beszélt. Mint elmondta, a hagyományos kemoterápiás kezelés mellett az utóbbi időben egyre fontosabbá válnak ezek a kezelések, öt ráktípus esetében részletesen is bemutatta a biologikumokkal kiegészített terápia eddigi eredményeit. Amerikai irodalmi adatok szerint a biologikumok elterjedésének is köszönhetően az onkológiai betegek öt éves túlélési átlaga jelentősen nőtt: míg 1974-1976 között 50 százalékos, 1995-2001 között már 65 százalékos volt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!