• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Akit az érzelmei hoztak haza

Gyógyszerpiac Forrás: Weborvos Szerző:

Dr. Szabó László a világ 10. legnagyobb gyógyszeripari vállalatánál betöltött pozícióját cserélte a Teva vezérigazgatói székére.

Dr. Szabó László több mint egy éve, 2010. október 1-jétől lett hazánk harmadik legnagyobb gyógyszeripari vállalatának, a Teva Magyarország Zrt.-nek vezérigazgatója. A szakember a világ 10. legnagyobb gyógyszeripari vállalatának, az amerikai Eli Lillynek kínai alelnöki pozícióját cserélte fel a Teva vezérigazgatói székére.

- Több mint egy éve a vezérigazgatói felkérésre milyen elképzelésekkel mondott igent? Milyen értékek fogadták a vállalatnál?
- Legfontosabb feladataim között szerepel a már meglévő jó orvos-, gyógyszerész-, és kórházi partnerkapcsolatok továbbépítése. Célom, hogy az eddigiekhez képest is még inkább elérhetővé tegyük költséghatékony, kiváló minőségű termékeinket a betegek és az egészségügyi szektor szereplői számára. Fontosnak tartom, hogy a több évtizedes magyar múlttal rendelkező gyógyszergyártást a jövőben új, dinamikus szemlélettel tovább fejlesszük. Nagy hagyományokkal, rendkívül széles termékpalettával rendelkező céget vettem át. Jó volt látni, hogy milyen jelentős mértékű a vállalat hozzájárulása a hazai nemzetgazdasághoz, és azt is, hogy milyen mennyiségű gyógyszerrel látja el a honi betegeket az itt dolgozó csaknem 3000 ember.

A TEVA-nak három gyára van: Sajóbábonyban egy alapanyaggyártó üzem, Debrecenben az elsősorban tablettákat, szilárd gyógyszerformákat készítő gyár, végül Gödöllőn működik az injekciókat és infúziókat gyártó parenterális egység.

- Fontos megemlíteni, hogy Magyarország a Teva európai gyártó és kutatás-fejlesztési központja.
- A TEVA például a tabletták globális termelésének 20%-át itt állítja elő, ami annak fényében bír különleges jelentőséggel, hogy a Teva a világ legnagyobb generikus vállalata. Úgy a hazai, mint a nemzetközi steril készítmények gyártásában pedig gödöllői üzemünknek jut kiemelt szerep. Itt készül kórházi készítményeink mintegy 90 százaléka, sőt, a gyártási kapacitás bővítéseként jövőre adjuk át a világ egyik legmodernebb steril üzemét, amely többek között a jelenleg egész Európában hiánycikknek számító onkológiai alapkészítményeket is gyártani fog. A gyártani kívánt készítmények körének kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy a hazai betegek ellátását megbízható, hazai forrásból tudjuk megoldani.

Minden 7. gyógyszer TEVA termék
- Az ország legszélesebb termék portfoliójával rendelkeznek…
- Igen, a számok lenyűgözőek. Magyarországon a vállalatnak csaknem 1000 regisztrált készítménye van, mintegy 300 márka különböző formában. A forgalomban lévő minden 7. gyógyszer Magyarországon TEVA gyártmány. Úgyis fogalmazhatunk, hogy minden 7. beteg TEVA gyógyszerrel gyógyul hazánkban.

- Vagyis a betegségek minden spektrumában szolgálnak gyógyszerrel?
- Igen, valamennyi terápiás csoportban ott van TEVA készítmény. Nyilván nem minden gyógyszerrel, hiszen a magyar gyógyszer kincs csaknem 10 ezer gyógyszerből áll.

- Milyen előélettel került a világcég magyarországi „állomására", s itt a vezérigazgatói székbe?
- Debrecenből sebészként indultam, legutóbb pedig Kínából jöttem haza. Közben az Elli Lilly-hez 1993-ban orvos látogatóként csatlakoztam Debrecenben. Utána 1994-ben marketingesként Budapesten dolgoztam, majd 1996 végén Wales-be költöztem, ahol egy esztendőn át az értékesítési területen voltam csoportvezető. Azt követően HR-s lettem, s Dél- Angliába költöztem át. A nagy britanniai Lilly-nek voltam a sales-marketing HR-ese. Később Új-Zélandon és a Dél-Csendes Óceán országaiban ügyvezető igazgatóként képviseltem a céget. 2000-ben visszajöttem Európába és a szomszédos Ausztriában dolgoztam. 2003-ig Közép-Kelet-Európa, Afrika és Közel-Kelet HR vezetőjeként dolgotam. 2003-2007 között Magyarországon voltam a cég ügyvezető igazgatója, ahonnan 2010-ig Amerikában a Lilly globális kutatás fejlesztési HR vezetőjeként foglalkoztatta. Következő állomás a cég kínai üzletágának HR alelnöki feladatainak ellátása volt. Nos, ez a munkakör nem sokáig tartott, hiszen megtalált a TEVA és hazacsábított. Bevallom, kis hezitálás után boldogan mondtam igent.

- Hihetetlen külföldi kalandozás, óriási világlátás, ami Önnek megadatott. Miért jött mégis vissza?
- Banálisnak tűnhet a válasz, de attól még igaz. Azért mondtam igent, mert szeretem Magyarországot. Vagyis teljesen érzelmi alapon döntöttem. A feleségemmel magunk elé tettünk egy üres papírlapot. Felírtuk rá, hogy pro és kontra mi szól a nemzetközi karrier, és mi a hazaköltözésünk mellett. Higyje el, nem volt könnyű a Lilly-nél egy sikeres karriert feladni. Ami a hazajövetelem ellen szólt, az a praktikum, nevezetesen, hogy kint nagyon stabil, elegáns, mondhatnám „nyugdíjas" állást töltöttem be. Kínában még 4-5 évet maradtam volna, majd vissza Amerikába, és 55 évesen nyugdíjba vonulhattam volna. Lányaim amerikai egyetemen tanulhatnának, s én valószínűleg csak nyugdíjasként jönnék vissza Magyarországra. Ugye milyen vonzó életút elé néztem? Csakhogy ez túl egyszerű és érzelemmentes lenne. A családot, a barátokat csak ritkán láthattuk, ők hiányoztak a legjobban. És persze ne beszéljünk a magyar kúltúráról, a színházi és koncertélmények adta lehetőségekről, ami szerintem itt világszínvonalú. Nagyobb volt az utóbbiak vonzása…

- Annyira, hogy inkább kihagyják a leányok amerikai iskolába járatását?
- Ma már elég sok magyarnak tanulhatnak nemzetközi iskolákban a csemetéi…

Generikumokra holnap is szükség lesz
- Nos, van rokonság, meg barátok. De itt van a nyugat helyett a kelet-európai mentalitás. Megérte?
- Azt tudtam, nagyon kemény a magyar gyógyszerpiac, nem szárnyal úgy, mint mondjuk a Kínában. De azt is tudtam, mivel a TEVA globálisan a legnagyobb generikus vállalat, egyértelmű, hogy a nagyon nehéz gazdasági helyzetben a generikus cégek gazdasági szempontból bármelyik kormánynak költséghatékony egészségügyi megoldást képesek kínálni. Az innovatív iparág klasszikus modellje, hogy évente egy-egy új „block-buster"-rel (azok a termékek, amiknek globális évi forgalma minimum 1 milliárd dollár) jelentkezik. Csakhogy ez az utóbbi időben nem így sikeredett. Ez a klasszikus modell megdőlni látszik.

- Ilyenek nem készülnek, vagy nem tudják az országhatárt átlépni?
- A gyógyszerfejlesztés rizikós vállalkozás. Hiába ölnek bele dollár milliárdokat és éveket, az a sikert feltétlenül nem biztosítja. Például a Humán Genom Projekt eredményeként létrejövő biológiai terápiák a vártnál lassabban hozzák az eredményeket. Sajnos az innovatív gyógyszeriparban egyfajta vákuum jött létre. Ez súlyos globális probléma. Szerencsére a meglévő kínálatból hazánkba is eljutnak innovatív szerek, kicsit később, mint mondjuk a világ szerencsésebb felébe, de előbb-utóbb a magyar betegekhez is élvezhetik ezek előnyeit. Amit viszont már most is garantálni tudunk, az az 5-15 éve bevezetett innovatív készítmények, melyek már elvesztették szabadalmi védettségüket, és generikus gyógyszerként jó minőségben, magyarországon előállítva, költséghatékonyan válnak elérhetővé a betegek számára.

- Milyen a befogadási készség ezekhez?
- Az anyagi megfontolások mindig sokat számítanak. Magyarországon ár-volumenszerződést kötnek minden új gyógyszerre. Ez azt jelenti, hogy egy adott betegcsoport szabályozott, limitált lehetőségek között kaphatja meg az innovatív gyógyszerét. De ez érthető is, hiszen nem feneketlen a gyógyszerkassza. A generikus iparnak közép- és hosszútávon éppen ezért kell fontos szerepet kapnia, hogy betegek ne maradjanak ellátatlanul, és jó minőségű, költséghatékony terápiás alternatívák álljanak rendelkezésre. Ezek a generikus szerek voltak az új, innovatív készítmények 1-2 évtizede. Amerika sem engedheti meg magának, hogy csak új innovatív szerrel kezelje a lakosait, Magyarország pedig még kevésbé. Főleg, ha tudjuk, nálunk a GDP kb. 4%-át, az USA-ban 8,3%-át költik egészségügyre. És a GDP nagysága nem ugyanaz a két országban...Ebből pedig okkal levonható az a következtetés, hogy a generikus gyógyszereknek a mostaninál is jelentősebb szerep kell a jövőben.

Márpedig a TEVA alapvetően generikus gyártó. Az már csak hab a tortán, hogy a Magyarországon forgalmazott készítményeink nagy részét hazánkban gyártjuk. Ez nemzetgazdasági szempontból is igen jelentős tétel, a „know-how", a kutatás-fejlesztés, a beruházások és a foglalkoztatás miatt. Ezért is rendelkezem bizonyos optimizmussal a holnapot illetően…

Legolvasottabb cikkeink