Kell-e a gyógyszer a megelőzésre?

Egy független adatértékelő testület ajánlására az Astra Zeneca leállította Crestor nevű vérzsír-csökkentőjének (hatóanyag: rosuvastatin) IIIb fázisú vizsgálatait, miután kiderült, hogy a szer nyilvánvalóan jobb eredményeket produkál, mint a placebó – a fiziológiai hatást és a halálozási adatokat tekintve egyaránt.

A 15 000 kísérleti személy bevonásával végzett, „JUPITER" névre keresztelt vizsgálatsorozat annak igazolására szolgált, hogy a rosuvastatin indokoltan használható elsődleges preventívumként, és olyan páciensek vettek benne részt, akiknek még nem volt kardiovaszkuláris betegségük, de akiknek C-reaktív protein (CRP) szintje magasabb volt a kívánatosnál – viszont LDL-koleszterinjük mennyisége nem indokolta volna a statinterápiát (>2,0 mg/l ill. 130 mg/dl). Ez a 2003-ban kezdett teszt volt az első ilyen típusú vizsgálat, amelynek során alacsony LDL-koleszterin-, de magas CRP-szintű betegeket vizsgáltak.

Elsődleges célul súlyosabb kardiovaszkuláris események megelőzését tűzték ki.

Az AstraZeneca az eredmény semmilyen további részletét/elemét nem ismertette, mondván, hogy az adatokat majd csak azok teljes revíziója után publikálja. Ezután döntenek majd arról is, milyen [engedélyezési] kérelmeket nyújtanak be a regulációs hatóságokhoz – közölte a cég.

Jóllehet, régóta vitatkoznak arról, kell-e, lehet-e preventíve statinokat alkalmazni magas CRP-szintű, de hyperlipaemiában nem szenvedő pácienseknél, a kérdés korántsem dőlt el. Korábbi vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy a CRP-szint csökkenése pozitív hatással járhat; erre utalnak a PROVE-IT-TIMI 22, és a REVERSAL klinikai tesztek, melyekről 2005-ben a New England Medicine Journal számolt be.

A PROVE-IT során a Pfizer Lipitorát (atorvastatin) és a Bristol-Myers Squibb Pravacholját (pravastatin) alkalmazva megállapították, hogy ezek z alacsony CRP-szintű betegekre kedvezőbb hatást gyakoroltak, mint azokra, akiknek vérében e protein szintje magasabb volt – mégpedig függetlenül LDL-koleszterinjük mennyiségétől. A REVERSAL megkomponálói ugyanezt a két szert alkalmazták, utóbb pedig megállapították, hogy az atherosclerosis progressziójának intenzív statinkezeléshez társítható lassulása a CRP és az atherogén-proteinek szintjének jelentősebb csökkenésével jár együtt (nem így csekélyebb statinmennyiségek alkalmazása esetén). A PROVE-IT kísérleti alanyai akut koronáriás szindrómában szenvedtek, a REVERSALéinak pedig ugyancsak bizonyítottan szívkoszorúér-megbetegedésük volt, LDL-szintjük és 125-210 mg/dl közt mozgott.

Egy másik tavalyi Crestor-vizsgálat, a METEOR kimutatta, hogy alacsony kockázatú esetekben a termék (t.i. a Crestor) lassíthatja az atheroszklerotikus folyamatot, ami azt sugallja, hogy e csoportnál haszonnal alkalmazható az agresszív statinkezelés. Ugyanezt korábban konzervatív életmód-terápiás intézkedésekkel már sikerült elérni.

A CRP az atherosclerosisszal összefüggő gyulladás ismert markere, és a legújabb eredmények azt sejtetik, hogy e proteinnek közvetlen szerepe van a betegség pathogenezisében. Hatására az oxidált LDL a makrofágok számára „könnyebb prédává" válik, érsejt-adhéziós molekulák kiválasztódását idézi elő, továbbá serkenti a szöveti faktor, és mérsékli a nitrogén-monoxid termelődését.

A Crestor az Egyesült Államokban és az Európai Unióban 2003 óta kapható. Az 5-40 mg-os mennyiségi tartományban, adjunktíve alkalmazzák olyan lipid-rendellenességek diétás rezsimjei mellett, mint a primer hypercholesterolaemia, a társult dyslipidaemia és az izolált hypertriglyceridaemia. Ez az AstraZeneca harmadik legnagyobb forgalmú terméke, tavaly 38 százalékos növekedés eredményeképpen 2,8 milliárd dollár értékben adtak el belőle.