Aránytalanul nagy a munkaadói teher

Bár a köztudatban úgy él, hogy a magyar járulékrendszert torzítja, a versenyképességet rontja a teljes adó- és járulékteher, áttekintve a régió országainak 2008-tól hatályos járulékmértékeit, a fenti megállapítás korrekcióra szorul. A magyar munkavállalónak 17 százalék járulékot kell fizetnie bruttó bére után, ami abszolút értékben az egyik legmagasabb a KPMG által vizsgált országokban. Ennél csak Szlovéniában és Horvátországban kell többet fizetni.

Az élbolyba tartozik a magyar munkaadói tb-járulék mértéke is. Itt az a meglepő, hogy két olyan ország - Csehország és Szlovákia - tud ennél magasabb elvonást felmutatni, amelyekkel a legnagyobb küzdelmet folytatjuk a befektetésekért - úgy tűnik, önmagában a tb-járulék kevés annak eldöntéséhez, hová telepedjen a tőke.

Amiben viszont vitathatatlanul igaza van a járulékrendszert kritizálóknak, hogy a többi országhoz képest aránytalanul nagy terhet viselnek a munkaadók a járulékfizetésből. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon a legnagyobb, 49 százalékos a bruttó bért terhelő járulék mértéke - ráadásul a különböző egyéb elvonások (eho, vállalkozói járulék) tovább növelik az elvonás mértékét. Persze a számok mögött eltérő járulékplafonok és szolgáltatások állnak...

Körkép a régióból:

Csehország
A személyi jövedelemadó mértéke 2008. január 1-jétől egységesen 15 százalék, amelynek alapja a kötelezően fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási járulékokkal növelt bruttó jövedelem. A munkavállalót terhelő járulékok mértéke 12,5 százalék, míg a munkáltató által fizetendő járulékoké 35 százalék.
Szlovákia
A munkavállalót terhelő járulékok mértéke összesen 13,4 százalék, míg a munkáltató által fizetendő járulékok nagysága 35,2 százalék. Az egyes járuléktípusok esetében külön-külön minimum és maximum járulékalapot határoztak meg, amelynek nagyságát bizonyos időközönként felülvizsgálják. A személyi jövedelemadó egykulcsos, mértéke 19 százalék.
Románia
Ettől az évtől csökkent az adókulcs, mértéke egységesen 16 százalék. A munkavállalói járulék összesen 16,5 százalék, míg a munkáltató által fizetendő járulékoké 27-31 százalék.
Bulgária
A szja mértéke ez év januárjától egységesen 10 százalék, a foglalkoztató által fizetendő járulék összesen 20,5 százalék, a munkavállalói társadalombiztosítási teher pedig 13 százalék. A járulékfizetés felső határa 2000 leva havonta. Az összes járulékteher megoszlását tekintve a járulékok 60 százaléka a munkáltatót terheli, míg 40 százalék a munkavállalók által fizetendő járulék. Bulgária 2010-re célul tűzte ki az arányok kiegyenlítését.
Szlovénia
A munkáltató által fizetendő járulékok mértéke az idén 16,1 százalék, míg a munkavállalót terhelő járulékok mértéke 22,10 százalék: a teljes járulékterhelés összesen tehát 38,2 százalék. A személyi jövedelemadó-tábla progresszív, 16 százaléktól 41 százalékig terjedő adókulcsokkal.
Lengyelország
A személyi jövedelemadó-tábla szintén progresszív, 19, 30 és 40 százalékos kulcsokkal. A munkavállaló által fizetendő járulékok nagysága 17,5-20,4 százalék között alakul egy meghatározott éves jövedelemkorlátig (85 290 zloty). A munkavállalói járulékok mértéke 13,7-16,15 százalék, szintén a megadott éves jövedelemlimitig.
Horvátország
A munkavállalót terhelő járulékok mértéke összesen 20 százalék, míg a munkáltató által fizetendő járulékok mértéke összesen 17,2 százalék.
Magyarország
A munkavállalót 17 százalék járulékfizetési kötelezettség terheli, a munkaadót 32 százalék, vagyis összesen 49 százalék az elvonás mértéke. Ezenkívül létezik még a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék, aminek 75 százalékát állja az idén a központi költségvetés, de ez fokozatosan elfogy. A munkaadók egy körének 4 százalékos vállalkozói járulékot is kell fizetniük. További teher a tételes egészségügyi hozzájárulás, ennek összeg az idén 1950 forint havonta. A rendszer része még az egészségügyi szolgáltatási járulék, ez 4350 forint havonta az érintetteknek. Az szja-tábla 18-36 százalékos kulcsokat tartalmaz - a magánszemély 4 százalékos különadóra is kötelezett, amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.