Richter Gedeon az év történelmi üzletembere

A Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) az idén alapított elismeréssel elsőként Richter Gedeont, a magyar gyógyszeripar és a Richter gyógyszergyár megalapítóját választotta az év történelmi üzletemberének.

A Menedzserek Országos Szövetsége 2010-től hagyományt teremtve évenként emlékezik meg a történelmi jelentőségű magyar vállalatvezetőkről, üzletemberekről, menedzserekről, azokról, akik munkásságának társadalmi-gazdasági hatása nemcsak jól leírható, nyomon követhető, de napjainkban is érzékelhető. Az eseménysorozathoz egy emlékdíj kapcsolódik, amit az utódvállalat képviselője, a díjazott leszármazottja, az illetőről már elnevezett vagy a nevét most felvevő intézmény vezetője vesz át.

A MOSZ 103 kiválasztott közül végül is egy 17-es listából Richter Gedeon munkásságának és hírnevének adózva ítélte oda az „Év történelmi üzletembere" címet. A nagyszabású eseményre az utód, napjaink szintén világhírű cége a Richter Gedeon Nyrt. tudományos ülést rendezett „Richter Gedeon – innováció" címmel a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ahol az alapító érdemeinek elismeréseként egyúttal emléktáblát adott át Bogsch Eriknek, a cég vezérigazgatójának.

Az akadémiai megnyitót Pálinkás József a MTA elnöke tartotta, majd Matolcsy György gazdaságért felelős miniszter méltatta a MOSZ-kezdeményezést. Kiemelte, az iparnak, s azon belül is a gyógyszeriparnak óriási jelentősége volt, van és lesz az ország életében. Az új idők új iparpolitikát követelnek, ami persze nem nélkülözheti a korszerű szolgáltatást és az ahhoz kapcsolódó szemléletváltást. Az eseményen jelen volt Richter Andrea, a patikusból gyógyszergyár tulajdonossá lett szakember, a magyar gyógyszeripar alapítójának unokája is. A nagyszámú résztvevő tapssal köszöntötte az idős hölgyet.

Lássuk, milyen szempontok vezérlik a MOSZ vezetését az adott év történelmi üzletemberének kiválasztásánál? Mint mondották, az illető kiemelkedő üzletember legyen, gazdasági környezetben szervezetet működtessen. A kiválasztott vállalatalapító, tulajdonos, első számú és beosztott vezető egyaránt lehet. Emellett erkölcsileg feddhetetlen emberre eshet csak a választás. Az elismerésnél politikai szempontok nem érvényesülhetnek! Tevékenysége viszont az annak ideje alatt értelmezhető Magyarországra koncentrálódjon, ezzel „magyar" voltát definiálják. Az időhatár a hazai kapitalizmus kezdeti korszakaszától tart. Az elismerésre élő személy nem jelölhető!

Ki volt, milyen életutat járt be az 1872. szeptember 23-án Ecséden született Richter Gedeon, a földbirtokos-terménykereskedő családból származó gyógyszerész, a mára kelet–közép–európai multinacionális céggé fejlődött Richter Gedeon Nyrt. megalapítója?  Középiskoláinak Gyöngyös szolgált színhelyül. 1895-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerész diplomát szerzett. Rövid vidéki gyakorlat után 1897-ben nyugati tanulmányútra indult, több országban szerzett tapasztalatokat. Hazatérése után 1901-ben Budapesten, az Üllői út 105. alatti, máig a Társaság tulajdonában működő Sas patikát vette meg, ott preparatív és vegyészeti kísérleti laboratóriumban dolgozott. A belső elválasztású mirigyek kivonatainak gyógyászati jelentőségét felismerve, állati szervekből organoterápiás gyógyszereket (hormon készítmények, erősítő szerek) állított elő és forgalmazott. Első készítményét, a mellékvesekéreg-hormon kivonatát (adrenalint) tartalmazó Tonogen suprarenalét a gyógyászatban máig használják.

Sikerei hatására, valamint látva, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője, 1907-ben Kőbányán megalapította a nevét viselő gyárat, az első magyar gyógyszergyárak egyikét, amit évtizedeken keresztül irányított. A vállalat hamar megalapozta hírnevét, az élvonalbeli nemzetközi szállítók egyike volt. Növénykémiai és szintetikus készítményeket is forgalmazott. A korai termékpalettán szerepelt a tízes évek elején kifejlesztett Adigan szívgyógyszer, a máig híres és alkalmazott Hyperol fertőtlenítőszer, valamint a lázcsillapító Kalmopyrin. 1914-ben már 24 szabadalom volt a vállalat birtokában.

Tájékozódni, értékelni, alkotni – ez volt Richter Gedeon hitvallása. Sikeres kutató, kiváló menedzser, vállalatvezető is volt. Cégét 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A 30-as évek végéig 70 országra kiterjedő képviseleti hálózattal rendelkezett, 10 külföldi leányvállalatot alapított, közülük a bukaresti, londoni, mexikói, milánói, sao paolo-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás folyt. Ebben az időszakban a nemzetközi kiállításokon 12 aranyérmet szerzett termékeivel.

Érdemei elismeréseként Richter Gedeon 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. A 30-as évekre a Richter Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött. A cég stabil helyzetét még a nagy gazdasági világválság sem rendítette meg, elbocsátásokra sem került sor. Az alkalmazottak évtizedek múlva is számon tartották, hogy Kőbányán a háború előtt a Richter volt a legjobban fizetett és a legjobb összetételű gyár. Közeli munkatársai szerint Richter Gedeon csendes, szerény, meditáló, szorgalmas, szeretetre méltó és kiegyensúlyozott egyéniség volt.

Sikeres pályafutását végül a zsidótörvények megaláztatásai, majd a második világháború eseményei törték derékba. Zsidó származásának puszta ténye miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és évekig tartó szélmalomharcra kényszerült, hogy alapító tulajdonos létére legalább tanácsadóként dolgozhasson a saját vállalatánál. A német megszállás után, 1944 nyarán svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, de nem élt a lehetőséggel, mert nem akart megválni hazájától és kötelességének tartotta, hogy a nehéz időkben is kitartson vállalata mellett, amely életművét, és családja mellett élete értelmét jelentette.

A Richter házaspár egy ideig rokonoknál húzta meg magát, majd 1944. december elején a hatósági rendelettel kijelölt úgynevezett nemzetközi gettóba, a semleges svéd követség diplomáciai oltalma alatt álló Katona József utca 21. sz. alatti sarokházba költözött. 1944. december 30-án a ház lakóit egy nyilas osztag igazoltatás ürügyével az Andrássy út 60. alatti pártházba (a mai Terror Házába) hurcolta, másnap a hajnali órákban fegyveres kísérettel útnak indította a Duna irányába.

A 72 éves Richter Gedeont a mai Széchenyi rakparton, a Zoltán utca torkolatánál a Dunába lőtték. Richter Gedeon holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Lugano városkában, családi sírboltban található.