Alzheimer-kór: itt a meggyőző korai diagnosztika

Német és amerikai kutatók felfedezték, hogy egy új molekuláris képalkotási segédanyag segítségével az Alzheimer-betegség már korai szakaszaiban diagnosztizálható. Klinikai vizsgálataik eredményeit a nemzetközi Nukleáris Gyógyászati Társaság (SNM) éves konferenciáján, az amerikai Salt Lake City-ben ismertették.

A jelenleg gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség becslések szerint ma világszerte 26 millió embert érint, közvetve pedig – szociális hatásai miatt – ennek többszörösét. (A WHO adata 18 millió, és 2025-re ennek megduplázódását jósolja.) Tünetei rendszerint kései életszakaszokban jelennek meg, és gyakran tévesztik össze őket más, „korral járó" változásokkal. Leggyakrabban a rövid távú emlékezet zavaraiban, hirtelen hangulatváltozásokban, zavarodottságban nyilvánul meg. Rendszerint a 65 év feletti korosztályokban diagnosztizálják, de korai változatában ugyancsak milliók betegszenek meg.

A diagnózis felállításában jelentős szerepe van a betegek beszámolóinak, ezt azonban gyakran nehezíti, vagy akadályozza meg, hogy a sokféle formában megnyilvánuló alzheimeres demencia. A klinikusok segédeszközképpen számos fejlett diagnosztikai képalkotó eljárást alkalmaznak – például pozitron-emissziós tomográfiát (PET) – végleges bizonyossággal azonban már csak a boncolás szolgál.
„A betegség korai felderítése és kezelése létfontosságú, kognitív tesztekkel azonban már csak előrehaladott stádiumban tudjuk elkapni, amikor a beteg e funkciói már konkrét hanyatlást mutatnak" – nyilatkozta a PharmaNewsnek dr. Osama Sabri, a Lipcsei Egyetem kutatója.

A kór az egész agyban pusztítja az idegsejteket/-pályákat, működésképtelenné teszi az emlékezet-központokat és szétzilálja a gondolkodást. A betegek agyában megjelenő béta-amiloid plakkok (lerakódások) befolyásolják a motoros képességeket és a szervi funkciókat is. A pontos ok nem ismeretes, de újabb elméletek szerint idősebb korban egy, a béta-amiloidhoz igen hasonló proteinnek köze van az idegi kapcsolatok „elmetszéséhez". Ez a folyamat rendes körülmények között csak a kora-gyermekkorban megy végbe, amikor e kapcsolatok „karcsúsítása" az agyműködés hatékonyabbá tételét szolgálja.

A szóban forgó kutatás megállapította, hogy a Florbetaben nevű képalkotási segédanyag közvetlenül kötődik a béta-amyloidhoz, ekképpen a PET molekuláris képalkotó eljárás során alkalmazható a fehérje kimutatására – már az Alzheimer-betegség kialakulása közben. A béta-amiloid összeállását és terjedését figyelve a klinikusok sejt- és molekuláris szinten követhetik a páciens agyában végbemenő változásokat.

A klinikai vizsgálatot 81 feltételezhetően Alzheimer-kórban szenvedő, és 69 egészséges alanyon végezték; mindnyájan betöltötték 55. életévüket, és a világ 15 országában éltek. Agyukat Florabetan-os pozitron-emissziós tomográfiával figyelték, vonatkoztatási alapnak az agy egy tökéletesen amiloid-mentes régióját tekintették. A kutatók azt tapasztalták, hogy módszerükkel vizuálisan és kvantitatíve is hatékonyan diagnosztizálható a betegség.

Ez, mint dr. Sabri a PharmaNew-nak elmondta, segíthet az orvosoknak, hogy megkülönböztethessék az alzheimeres állapotot a demencia más típusaitól, emellett hozzájárulhat, hogy a korai stádiumban lévő, a jövőjük megtervezésében még részt venni képes betegek életminősége a lehető legjobb legyen.

Jelenleg számos más, a béta-amiloid detegálására szolgáló anyagot vizsgálnak, könnyű hozzáférhetősége révén azonban a Florbetaben ígérkezik a rutinszerűen használt diagnosztikai segédanyagnak. A diagnosztikai előrelépés a gyógyszerfejlesztők számára is alapvető fontosságú információkkal szolgálhat.