Gazdasági akcióterv: EVA, EKHO, minimálbér...

Huszonkilenc pontban sorolta fel a kormánya által javasolt gazdasági intézkedéseket Orbán Viktor kedden a parlamentben. A tervek között szerepel a társasági adó csökkentése, az egykulcsos szja esetében a 16 százalékos adókulcs, illetve egyfajta bankadó bevezetése is.  Az Orbán Viktor miniszterelnök által bemutatott kormányzati akcióterv hét intézkedést tartalmaz a jelentős adócsökkentés és az adózás egyszerűsítése érdekében.

Az első javaslat, hogy a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentsék évi 500 millió forintos nyereség alatt. A következő lépés az egykulcsos családi jövedelemadó bevezetése, amelyre két év alatt állna át az ország úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió munkavállalót vonnak be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét.

Tíz kisadót törölne el a kormány
A kormányfő a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó eltörölését javasolta. A negyedik javaslat, hogy vezessék be az adórendszeren kívüli, adózás alá nem vont kereset fogalmát. Lehetővé tennék, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, azután már a munkát végzőnek ne kelljen még egyszer adót fizetnie.

Ötödik intézkedésként jelentette be, hogy a vérszerinti egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás - élők és holtak között egyaránt -, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás, valamint a gyermekekről való gondoskodás adózási szempontból kerüljön az állam hatókörén kívülre.

Orbán Viktor azt is indítványozza, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs. A hatodik pont azzal függ össze, hogy a beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, "ezeknek egyharmadát az állam, illetve a kormány eltörli".

Egyszerűbb feltételek az alkalmi foglalkoztatásban
A kormányfő hetedikként azt javasolta, hogy az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás jelenlegi feltételeit helyezzék hatályon kívül, és térjenek vissza a korábbira, amely kevésbé volt rossz, majd kezdjék meg egy új kialakítását. Nyolcadik kezdeményezése a miniszterelnöknek az, hogy ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia; kilencedikként pedig azt indítványozta, hogy adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot.

A javaslatok között szerepel még, hogy tegyék újra áfamentessé az adományozást. Javasolják: a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsék. Tizenkettedikként említette a miniszterelnök a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését, 50 millió forintig emeljék fel, és lehessen beruházásra, pályázati önerő céljára is felhasználni. Külön előterjesztést készítenek az Országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága számára az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és közepes vállalkozások javára.

Százhúsz milliárdot spórolnának az államon
Az állam négy tervezett intézkedéssel 120 milliárd forintot takarít meg, ezek: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

A miniszterelnök azt is javasolta, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában 98 százalékkal adózzanak. Az állami megtakarítások közé tartozik az a javaslat, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Magyar Nemzeti Bankot is.

Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra, és közölte, elrendeli a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent. Ez azt is magába foglalja, hogy az állami vállalatoknál jelenleg működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken; a 636 felügyelőbizottsági helyből pedig 450 marad.

Huszonegyedik pontban javasolta, a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még idén csökkentsék 15 százalékkal. A kormány költségvetési felügyelőket küldene ki a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.

A huszonharmadik pont a teljes telefon-, bútor-, gépkocsi-vásárlási és -csere stop elrendelésre a közszférában. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette Orbán Viktor, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.

Három évre vezetnék be a bankadót
A huszonötödik intézkedés a bankadó bevezetése: a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra - javasolta a kormányfő. A kormány tárgyalásokat kezdeményez a bankokkal, képviselőivel, hogy a bankadót milyen adóalapra vetítsék ki, milyen arányú legyen a megosztása a bankok, biztosítók, lízingcégek között. A bankadót három évre vezetnék be, és ennyi idő alatt vezetnék ki a rendszerből, ennek lépéseiről meg kell állapodni a kormánynak és a bankrendszernek.

Az utolsó négy intézkedés a szociális biztonságot szolgálja: a kormány meg akarja állítani a lakáscélú devizahitelek terjedését, ezért azt javasolja, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető. Kezdeményezik a másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetését is.

Orbán Viktor felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot, és kezdeményezzen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal. Utolsó pontként a kormány 2010. december 31-ig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezéséért.