Kulcskérdések

Mondván, egy ilyen adatokból felépülő adatbázis ugyanis valóságos kincsesbánya lehet abban az országban, ahol küszöbön áll a több-biztosítós rendszer bevezetése.

Tavaly októbertől él az a rendelet, mely szerint az orvos minden kiállított recepten köteles jelölni az eddig feltüntetett adatok mellett a páciens betegségét is. Ez az a bizonyos bno-kód, amely a betegségek nemzetközi osztályozása szerint tartalmazza a betegségek számjeleit. Az adatokból kiolvasható, hogy milyen korábbi betegségekkel kezelték a pácienseket, így milyen feltételek mellett érdemes velük szerződést kötni. A kódok kulcsát ma, az internet világában csak az nem tudja megszerezni, aki nem akarja.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos - többek között - azt is nehezményezte, hogy jelenleg az adatok útját semmiféle külön védelemben nem részesítik. Az egészségbiztosító szerint viszont nincs ok az aggodalomra, arra, hogy a betegségre vonatkozó információk illetéktelenek tudomására jussanak - állítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Fellner Zsuzsa, az OEP sajtó és tájékoztatási főosztályának vezetője elmondta, külön jogszabály vonatkozik arra, hogy az egészségbiztosítónak hogyan kell kezelnie a rendelkezésére álló adatokat. Az intézményhez beérkező adatkérés esetén a kérés jogosságát, teljesíthetőségét elsősorban az intézmény adatvédelmi felelőse vizsgálja, s csak abban az esetben teljesítik a kérést, ha nincs jogszabályi akadálya.