Az agyvérzés gyakori következménye, hogy utána a beteg a leggondosabb orvosi ellátás ellenére elveszti beszédkészségét, képtelen megfelelően reagálnia környezeti ingerekre, s gondolkodása is nagymértékben lelassul.
Amerikai kutatóorvosok kétévnyi felkészülés után, egy szélütött, értelmes cselekvésre és beszédre képtelen, csupán 38 éves férfi agyába - az ő tudta nélkül, de a hozzátartozói engedélyével - beépítettek egy DBS-processzort (DBS=deep brain stimulation - mélyagyi serkentés, stimulálás), aminek eredményeképp a páciens reagálni kezdett a külvilágra, felült s nemsokára beszélni is kezdett. Az esetleges közvetlen mellékhatásokat kivárva, a tavaly októberben már észlelt, szenzációs eredményt csak hónapokkal később hozták nyilvánosságra.
A mozgásrendellenességeket kezelő marylandi orvosi központ közlése szerint a DBS a szívműködést vezérlő és a mellkasba telepíthető pacemakerhez hasonlítható, csak ez nem a szív, hanem az agy működését koordinálja. Alkalmazása során az agynak abba részébe, amely az értelmes gondolkodást és beszédképességet vezérli és működteti, agysebészeti művelettel miniatűr elektródákat ültetnek be, amelyeknek a vékonyka vezetékeit a bőr alatt vezetik a páciens kulcscsontja alá beépített áramforrásba és a mikroprocesszorhoz. A nagyon bonyolult beültetési művelethez a műtéti helyet lézerfénnyel világítják meg, s az operáció közben az agy fizikai állapotát MR és CT (mágneses rezonancia, komputer-tomográf) segítségével folyamatosan ellenőrzik.
Az eljárás nemcsak az agyvérzésen átesettek gyógyítására ad lehetőséget, mert ha sikerül pontosan feltárni más betegségek (Parkinson-és Alzheimer-kór) agybéli helyét, remélhetőleg azokat is sikerrel kezelhetik DBS-szel.
Az agy- és ideggyógyászati kezelésük miatt depresszióssá vált pácienseket eddig elektrosokkal igyekeztek gyógyítani. A kézreszketéssel járó Parkinson-kórosok közül az Egyesült Államokban 38 ezret már ugyancsak az agyukba implantált elektródákra adott elektromos impulzusokkal gyógyítanak,80-90 százalékos eredménnyel. A kézremegést ugyanis sikerült jelentősen csökkenteni, sok esetben csaknem teljesen meg is szüntetni. Feltételezik, hogy DBS-sel teljes gyógyulást lehet majd elérni.
A DBS-szel kapcsolatos koordináló kutatómunkával Amerikában Helen Mayberg-et, az Emory Egyetem neurológusát bízták meg, aki szerint az új módszer alkalmazása az agykutatás egészében és az agyműködéssel összefüggő betegségek gyógyításában új lehetőségeket nyit meg. Általános bevezetését azonban egyelőre késlelteti, hogy még feltáratlan a hatásmechanizmusa, a mellékhatásainak megismeréséhez pedig még nem telt el elegendő idő. Az is gondot okoz, hogy az implantáció ugyanolyan mechanikai agysérülésekkel járhat, amilyenek az elektrosokk-elektródák beültetésénél is előfordulhatnak.