Mit mutatnak a számok a járvány idején?

Mennyi tesztet kell elvégezni ahhoz, hogy megtudjuk, országosan hányan estek át a koronavírus fertőzésen? Várható-e nyájimmunitás és hogyan működnek a matematikai modellek, amiktől a pontos adatokat várjuk, mégis inkább csak jövőbeni forgatókönyveket vetítenek elő? A Diagnosztika és Terápia videósorozatának 4. részében ezekre a kérdésekre is válaszol Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója.

A négy orvosi egyetem összefogásában lezajlott egy országot átívelő tesztelés. Arról, hogy mennyi tesztből lehet biztonságos eredményeket megállapítani, Simon Péter elmondta: „megbízható tesztek használatával közel 20 000 mintavétel mellett matematikailag nagy biztonsággal megállapítható, hogy mennyien fertőződtek meg országosan. Ez a mintavételi szám 5-10 százalékos fertőzöttséget jó eséllyel pontosan kimutat. Ugyanakkor már nehezebb a dolgunk, ha az embereknek csupán ezreléke esett át a fertőzésen, hiszen akkor érezhetően nehezebb megtalálni az átfertőzött alanyokat. Tehát, ha nagyon kevesen fertőződtek meg, a biztosabb kimutatásukhoz több mintavétel kell.”

Nem valószínű, hogy egyhamar országosan nyájimmunitás alakul ki. „A modellek nem kedvezőek ebből a szempontból. Én magam is jó pár modellt megnéztem, szimulációkat futtattam, és az látszik, hogy ilyen mértékű járványügyi korlátozások mellett nagyon nehéz nyájimmunitást elérni. Egyesek szerint 60-70 százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, amit eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni” – tette hozzá Simon Péter.

A december óta tartó járványhelyzet során számos forgatókönyvről, megoldási stratégiáról hallottunk. Arról, hogy miért nincsen egy jól működő bevált recept, Simon Péter elmondta „a járványok lefutásának modellezésekor csak az adott pillanat paramétereit lehet ismerni. Mivel a tényezők a járvány alakulásával együtt változnak, azok számadatait csupán becsülni lehet. Szerintem nincs olyan járvány, aminek a lefutását az elejétől kezdve meg lehet mondani. A paraméterek olyan széles skálán mozoghatnak, hogy idő kell, amíg megismerjük a folyamatot annyira, hogy vissza tudjunk következtetni a paraméterek értékére. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járványok lefolyásával foglalkozó modellek néhány főbb paraméterből állnak, de a valóságban sok részletet kell figyelembe venni: például a népsűrűséget és az egyes emberek útvonalait. Ezeket a modellalkotásnál további tényezőkre kell bontani: a népsűrűség nem csupán egy szám, hanem területenkénti eloszlással kell számolni, és így tovább.”

A teljes cikk elérhető itt