Hiába van vakírás a bankjegyeken, az a használattól hamar lekopik.
A százas vastagabb a többinél. A húszas oldala pedig recésebb mint a tízesé - a vakok így különböztetik meg a pénzérméket. Bajban csak a papírbankókkal vannak. A kétszázas és a húszezres között semmilyen különbség nincs, legalábbis tapintásra - állítják az RTL Hírek által megkérdezett gyengénlátók. Pedig vakírás is található a pénzen, csak nem tudják kitapintani. Ezért sokan csapják be a gyengénlátókat vásárláskor.
Magyarországon 45 ezer vak és gyengénlátó él. Legalábbis ennyien kapnak segélyt a fogyatékosságukra. Ténylegesen azonban 60-70 ezren vannak. Ennyien nem tudják használni a papírpénzeket.
“Nem is tudom, hogy vannak-e rajta Braille-írásjelek" - mondta Szőke Zoltán, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének az elnöke, aki még nem találkozott bankjegyen vakírással.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont csak úgy nyomtat pénzt, hogy azon Braille-írásjelel is van.
"A hátoldalának a bal szélén jelezzük a dombornyomott pontokkal illetve négyzetalapú formákkal, hogy mennyi pénzről van szó. Eddig még nem érkezett arra panasz senkitől, hogy ez használhatatlan – nyilatkozta Listár Dániel, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs szakértője.
A Vakok Országos Szövetségének elnöke viszont azt mondja, ha van is rajta Braille-írás, az használhatatlan.
"Én még nem tapintottam soha. Ha vannak is rajta dombornyomott pontok, akkor azok a folyamatos használattól, gyűrődéstől elkoptak. Így nekünk, vakoknak gyakorlatilag használhatatlanok a bankjegyek"- mondta el az RTL Hírek.hu-nak Szőke Zoltán.
Az Egyesült Államokban már létezik mobil pénzfelismerő készülék, amellyel a vakok másodperceken belül kideríthetik, mekkora címlet van náluk. Azonban ehhez hasonló készülék egyelőre Magyarországon nem kapható.