• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Találd ki mikor kapsz infarktust!

Hírek Forrás: MTI

A nők találati pontossága tudatlanságukkal magyarázható.

Hosszú távon egyértelműen igaznak bizonyult azoknak a férfiaknak az optimizmusa, akik úgy gondolták, hogy az átlagosnál kisebb a kockázatuk szívinfarktusra vagy szélütésre. A biztató adatokat az Annals of Family Medicine folyóirat július-augusztusi száma közölte.
Robert Gramling és munkatársai arra voltak kiváncsiak, mennyire pontosan sejtik az emberek, hogy a következő években milyen mértékben van esélyük szívrohamra vagy agyi katasztrófára.

Csaknem háromezer, 35-75 éves amerikai nőt és férfit kérdeztek meg és követték sorsukat 15 esztendőn keresztül. Valamennyi résztvevőt otthonában kérdezték meg, hogy saját véleményük szerint a hasonló korú emberekhez képest milyen a kockázatuk öt éven belül az ilyen érkatasztrófa bekövetkezésére. A vizsgálatban csak olyanok vettek részt, akiknek még semmiféle szívpanasza nem volt.

A kérdőív kitöltése után 15 évvel az derült ki, hogy azok a férfiak, akik 1990-1991-ben optimistán úgy gondolták, az átlagosnál kisebb annak az esélye, hogy infarktus vagy agyvérzés miatt viszik be őket a kórházba, azok háromszor többen maradtak ilyen szempontból egészségesek, mint azok, akik borúlátóbban ítélték meg a jövőjüket.

A kutatók meglepetéssel tapasztalták, hogy ez az igen figyelemreméltó eredmény a hölgyekre nem vonatkozott: a női résztvevők között az önértékelés nem mutatott különbséget a későbbi szív- és érbetegség okozta következmények szempontjából.

Gramling szerint a vizsgálat tanulsága nem az, hogy azok a férfiak, akik vidáman legyintenek, amikor a doktor a különböző kockázati tényezők, például a dohányzás vagy az elhízás veszélyeire figyelmezteti őket, nem érzik a kockázatot. Úgy gondolja, hogy az orvosok eredményesebben figyelmeztetik betegeiket az egészségesebb életmódra, a kockázati tényezők elhagyására.
A nők körében az önértékelés valószínűleg azért nem működött - mondta a vizsgálat vezetője -, mert a kilencvenes években a közvélemény még abban a tévedésben élt, hogy a szív- és érrendszeri betegségek csak a férfiakat fenyegetik. Akkor a nők még nem hitték el, hogy a nagyobb kockázat rájuk ugyanúgy vonatkozik, mint a férfiakra.