Képalkotó eljárásokkal kimutatható az Alzheimer-kór a betegség korai szakaszában.
Kanadai kutatóknak mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) sikerült a nyulak agyában az Alzheimer-betegségre jellemző kóros fehérje-lerakódást kimutatni - ez egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy "közönséges" MRI-berendezéssel diagnosztizálni lehessen a kórt annak korai szakaszában.
A 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettieknek pedig 20 százalékát érinti az Alzheimer-kór, amelynek kiváltó oka ismeretlen. A krónikus degeneratív betegség az agy körülhatárolt részein, így a halánték- és a homloklebenyben, valamint a memóriában fontos szerepet játszó hippokampuszban, sorvadásban, az idegsejt-elfajulásban, valamint egy kóros fehérje, az úgynevezett amyloid felszaporodásában jelentkezik. Jelenleg csupán kórbonctanilag bizonyíthatók be egyértelműen az Alzheimer-kór okozta agyi elváltozások. Az orvosi gyakorlatban tesztek segítségével igyekeznek diagnosztizálni, hogy Alzheimer-betegségben szenved-e páciensük, vagy sem.
Az ontariói Robart Kutatóközpont munkatársai, akik a Chicagóban zajló Nemzetközi Alzheimer-konferencián számoltak be kutatásaikról, két éven át koleszterindús étrenden tartottak nyulakat. A speciálisan az állatok vizsgálatára konstruált MRI-készülék segítségével a nyulak agyában több helyen fekete térségeket fedeztek fel, amelyekről a boncolásnál kiderült, hogy amyloidszerű anyag rakódott le. A zöldségétrenden lévő nyulaknál ugyanakkor nem észlelték ezeket az elváltozásokat.
John Ronald, a kanadai központ kutatója szerint bár speciálisan az állatkísérlethez konstruált képalkotó berendezést alkalmaztak, "jó úton haladnak afelé, hogy az MRI-t a humán diagnosztikában is alkalmazzák. A rochesteri Mayo Klinika munkatársai egy olyan komputeres programot dolgoztak ki, amely az MRI-felvételeket elemezve 90 százalékos pontossággal képes megkülönböztetni az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozásokat.
A STAND-nek nevezett program a beteg agyában bekövetkezett atrófiának a mértékét állapítja meg. A kutatók az úgynevezett Braak-féle stádiumbeosztás segítségével összevetették 101 olyan páciens MRI-felvételét, akiknél haláluk előtt négy éven belül alkalmazták a képalkotó eljárást, a boncolási adatokkal. (A Braak-féle stádium beosztás a betegség súlyosságát az úgynevezett neurofibrilláris kötegek elhelyezkedése és gyakorisága alapján állapítja meg).
A philadelphiai Pennsylvania Egyetem kutatói olyan új számítógépes képelemzési eljárásról számoltak be, amelynek segítségével normális kognitív képességekkel rendelkező idősek, valamint enyhe memóriazavarokkal küzdő betegek agyában mutattak ki Alzheimer-szerű elváltozásokat.