Egy volt bankár három gyógyszergyárat perel, mert az általuk forgalmazott gyógyszertől olyan játékszenvedélye támadt.
Ha egy gyógyszerről azt állítják, hogy remekül gyógyít és semmiféle kedvezőtlen hatása nincsen, bizonyosak lehetünk abban, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Ami hatásos, annak lehetnek mellékhatásai is.
Az Egyesült Államokban a Parkinson-kór kezelésére leggyakrabban alkalmazott készítmény 1997-ben került forgalomba. Félmillió betegnek rendelték e készítményt. Randolf Simens betegsége 2002-ben kezdődött, öt éven át kapta a gyógyszert. Most azért perel három világcéget, mert súlyos anyagi veszteségeit leküzdhetetlen játékszenvedélye okozta, és szerinte a gyógyszergyárak a szer nemkivánatos hatásait nem vizsgálták ki megfelelően, a betegeket pedig nem figyelmeztetik eléggé erre a veszélyre.
Simens sikeres bankár volt, csak alkalomszerűen foglalkozott szerencsejátékkal. A kezelés megkezdése után kézremegése javult, ám nyugtalanná vált, egész éjszaka a számítógép előtt ült és szerencsejátékokkal töltötte az időt, sőt játékkaszinókba járt, gyakran utazott.
"Ostobaság volt. Egyszerűen nem tudtam abbahagyni" - mondotta Simens, aki személyesen indította el a pert, mert már ügyvédre sincs pénze. Jogtanácsost pedig nem lenne nehéz találnia: amikor a mellékhatásra vonatkozó megfigyelések megjelentek a tudományos folyóiratban, erre szakosodott ügyvédi irodák külön weboldalakon toborozták a betegeket, akik szedték a gyógyszert és szenvedélyesen játszani kezdtek.
Az első esetleírásokat a Mayo Klinika kutatói közölték. Akkor tizenegy, Parkinson-kóros betegről számoltak be, akik az ilyen tipusú gyógyszerek szedésének megkezdése után megszállott szerencsejátékossá váltak. Ez szerencsére nem gyakori: későbbi vizsgálatok adatai szerint 529 betegből nyolc lett a játékkaszinók rabja.
A Pfizer gyógyszergyár szóvivője hangsúlyozta, hogy ők 2005 óta már nem forgalmazzák a készítményt, mióta fény derült a szokatlan mellékhatásra.