Tíz százalék alkotmányjog

Kolláth György és Lövétei István úgy vélekedett, a koalíciós szerződés mellékletének egészségügyi fejezete alapján nem lehet kimondani, hogy az megsemmisítené vagy veszélyeztetné a gyógyulás alkotmányban rögzített egyenlő esélyét. Az alkotmányjogászok szerint meg kell várni, hogy a megállapodás eredményeként milyen jogszabály-tervezetek születnek, és ezek tartalma alapján lehet megállapítani, hogy sértik-e, vagy sem az alaptörvényt.

Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi szakpolitikusa vasárnap úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy a kormánypártok mostani szerződése "életellenes, mivel eddigi legfontosabb társadalmi értékünket, a gyógyulás alkotmányban rögzített egyenlő esélyét semmisíti meg".

"Egy adott pártnak egy mondata kilencven százalékig a politika tartománya, tíz százalék alkotmányjog" - összegezte véleményét Kolláth György. Lövétei István szerint ez a kijelentés "jelen pillanatban egészen biztosan politikai értékítélet, ám ez nem azt jelenti, hogy hosszú távon esetleg ez nem lesz valamilyen szempontból megalapozott".

Kolláth György szerint az egészségügy átalakítása kapcsán beszélhetünk az élethez való jogról, ami valóban az egyik legfontosabb jog. Így a hivatkozásban az életre utalás helyén való - mondta.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányban olyan, hogy gyógyuláshoz való jog, nincsen. A magyar alkotmány azt mondja ki, hogy "a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez". Hozzátette: ha az állam reformot hajt végre, akkor - az alkotmány szellemének megfelelően - köteles olyan ellátásokat, szolgáltatásokat biztosítani, intézményeket fenntartani, amelyekkel a polgárok egészséghez való jogát valamilyen szinten garantálja, az alapellátást mindenkinek biztosítja.

Lövétei István azt hangsúlyozta, hogy még nem lehet pontosan tudni, mit tervez a kormány az egészségügyben. A mostani szerződés melléklete stratégiai célnak tekinthető, ami nem elegendő ahhoz, hogy bárki megmondja, sérti-e, vagy sem az esélyegyenlőséget, illetve az alkotmány betűjét.
Az alkotmányjogász kitért arra, hogy kifejezetten az egészségügy kérdését az Alkotmánybíróság sem járta még körül.
"Már látom magam előtt a következő időszak nagy alkotmánybírósági beadványait, amelyek erről fognak szólni" - tette hozzá.