Válság ide vagy oda, az ásványvíz marad?

Hazánkban a csapvíz és a hagyományos szódavíz mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különféle ásványvizek. 1989 és 2012 között 29-ről 87 százalékra nőtt az ásványvizek kedveltsége Magyarországon, vagyis ilyen arányt képviselnek azok, akik saját bevallásuk szerint különösen szívesen fogyasztanak ásványvizet.

Míg 1989-ben hetente több, mint egyszer (gyakoriság: 1,4), 2005-ben hetente már közel négy alkalommal (gyakoriság: 3,7), addig 2012-ben ennél is gyakrabban fogyasztott a lakosság ásványvizet (gyakoriság: 4,3). A szódavíz népszerűsége ezzel szemben a rendszerváltás körül mért 60 százalék után 2012-ben hasonló arányú – 57 százalékos – kedveltségnek örvend, fogyasztási gyakorisága ellenben egyre csökken a GfK Étkezési szokások felmérés adatai szerint.

A GfK napi fogyasztási cikk vásárlásokat nyomon követő Háztartáspanelének adatai szerint a 2011. évi csekély mennyiségi visszaesést követően 2012-ben ismét növekedett az ásványvíz-értékesítés: mennyiségben 1,3 százalékkal, értékben viszont közel 8 százalékkal vásároltak többet a háztartások. Ennek oka pedig nem csupán az infláció.

A forgalomból egyre nagyobb arányt képviselnek az olyan értéknövelt termékek, mint az ízesített vizek és a gyártói márkák súlya is növekedett a kereskedelmi láncok termékeivel szemben. Egyúttal emelkedett a viszonylag magasabb árszinttel jellemezhető – független és lánchoz tartozó – kisboltok szerepe az értékesítésben, miközben a hipermarketek piacrésze csökkent, a szupermarketeké és a diszkontláncoké pedig stagnált.

Az ásványvizek vásárlói köre meglehetősen tág – éves szinten tízből kilenc magyar háztartás vásárol a kategóriából –, és azon kevés kategória közé tartozik, amelynek vásárlói köre nem szűkült, sőt bár nagyon kis mértékben, de bővülni is tudott.