• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

A mágneses fájdalomcsillapítás mégse lesz vonzó?

Hírek a nagyvilágból Forrás: MTI-Panoráma

Nem kizárt, hogy mégsincs fájdalomcsillapító hatása a mágnesterápiának.

Sőt: még ellentétes hatású is lehet - ez a végkövetkeztetése annak a vizsgálódásnak, amelyet a minap végeztek kolumbiai és amerikai kutatók.

Ami elég nagy üzletet érinthet: mágneses övekből, mágneskarkötőkből, mágneses matracokból, nyakékekből és ruhaneműkből csupán az Egyesült Államokban évente már 300 millió dollárt - 51 milliárd forintot - költenek az emberek, mert a termékek hírük szerint csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket.

A mágnesezést a minap vizsgáló kutatócsoportot M. Soledad Cepeda vezette. A vizsgálatot 165 betegen végezték, akiket két, műtét utáni őrzőszobába vittek be operáció után. A betegek felének - 81-nek - véletlenszerű beosztás szerint a műtéti metszés fölé két órára fájdalomcsillapítónak mondott mágnest helyeztek, a többiek - 84 beteg - sebe fölé olyan csomag került, amely pontosan úgy nézett ki, mint a mágnes. Sem a betegek, sem az orvosok nem tudhatták, melyik csomagban van valódi mágnes.

A betegeket arra kérték, hogy fájdalmukat egy tízes skála szerint, tíz percenként osztályozzák a beavatkozást követően. Bármelyik páciens, ha úgy ítélte meg, hogy fájdalma meghaladja a 4. fokozatot, igazi fájdalomcsillapító injekciót kapott, hogy ne szenvedjen. A vizsgálók ennek megfelelően nem csak a betegek által adott fájdalomosztályzatot értékelték, hanem azt is, hogy a megfigyelés végéig az egyes betegek kezelése során mennyi fájdalomcsillapítóra volt szükség.

Amikor a tanulmány befejezésekor a szigorúan titkos csomagokat feltörték és kiderült, melyik páciens sebe fölött volt mágnes és melyiknél álmágnes, az derült ki, hogy a fájdalom erőssége a két kezelési mód esetén egyáltalán nem különbözött jelentősen, sőt kissé több fájdalmat jeleztek a mágnesezett sebű operáltak, mint a másik csoport tagjai.

Lényegében ugyanannyi fájdalomcsillapítóra szorultak a mágnessel kezeltek, mint a kontroll csoport tagjai, de itt is valamivel több injekciót kellett a mágnesezetteknek beadni, mint a többieknek.

Az Anesthesia and Analgesia című, tekintélyes nemzetközi szakfolyóiratban olvasható cikk szerzői eredményeik alapján úgy látják, hogy a friss műtéti seb okozta fájdalom enyhítésére a mágnes használata nem alkalmas és a fájdalomcsillapító-igényt sem csökkenti ez a kezelési mód.

A lapnak ugyanazon számában szerkesztőségi közlemény emlékeztet arra, hogy a mágneses gyógymódok tényleges hatékonyságát általában kevéssé bizonyították meggyőző módon, ez a világméretű üzlet jelenleg mégis évi egy milliárd dollárt jelent.